2011. május 31., kedd

Mindenféle izgalmas történés

Gyönyörű kora nyári napokat élünk. Sok a munka, a ház körül is bőven adódik tennivaló. Csak munka miatt ülök gép előtt. Pörögnek a napok, örömmel és szeretettel élem meg a történéseket.

Hétvégén barátokkal kemencében sütöttünk. Tönkölybúza, graham és fehér kenyereket, valamint kenyér lángost sütöttem.
Szombat este a vihart a teraszon ülve néztem végig. Szerencsére jég nem volt, a látvány, a hangulat és az utána következő friss illat felemelő volt. Mivel a kemence felett jól megtervezett és megépített tető van, senki nem ázott.

Jó ritkán látott barátokkal találkozni, beszélgetni, együtt elfogyasztani egy jó vacsorát. Természetesen most sem tudtam elegendőt vegetáriánus ételt készíteni, akármennyit csinálok, mindig elfogy, s még kellene :-)

De sajnos a társaság soha nem vállalja be, hogy csak vega étel legyen. Minden esetre minden nagyon finom lett, örömmel vettem az elismerő szavakat.

A következő két hétvégénk ugyanígy foglalt ;-)

2011. május 24., kedd

Céljaink

Igen, erről sokat szoktam írni. Kell hogy legyenek céljaink, hiszen ezekért dolgozunk, teszünk, gondolkodunk. Ezek hajtanak Bennünket előre. Nagyon büszke vagyok Kisfiunkra, mert Ő ékes példája a célokkal rendelkező tinédzsernek. Én magam észre sem vettem, illetve nem tudatosult bennem a következő dolog: Nemrégiben egy kedves ismerősünk járt nálunk, aki bekukkantva kamasz fiúnk szobájába a szekrénye ajtajára nézve mosolyogva megkérdezte: Mi ez? Én pedig kicsit sem meglepettem mondtam: A Fiunk iPhone-ja.
Itt rögtön le is meredtek gondolataim egy pillanatra. Mekkora célfüzete vagy a gyereknek??? :-)
Hisz mindig is a szekrénye ajtajára ragasztotta ki azokat a dolgokat, amikre vágyott. Kivágta újságokból, s hogy mindig szem előtt legyen, egyenesen a szekrénye ajtajára tette.
Most sokkal kreatívabb volt, legyártotta az iPhone gombjait papírból, szép színes cetliket készített, s az egész szekrényajtó egy nagy képernyő, rajta azokkal az alkalmazásokkal, ami Neki fontos. Részletgazdag, igényes kidolgozás. Ráhangolódott a vágyott tárgy rezgéseire gondolataival. Büszke vagyok rá!!!!!!

Csak így tovább, Kicsim!

2011. május 23., hétfő

SBS FORZA

Na ilyet is ritkán teszek! Illetve most először életemben. Beléptem egy rendszerbe, hogy vásárolhassak magamnak egy terméket :-)
Egyik ügyfelemnél jártam, amikor egy aranyos kis karkötőt vettem észre rajta. Kérdeztem, mi ez? Mire ő elmondta, amit eddig is tudtam Földünk rezgéséről, az alfa agyhullámokról, illetve arról, hogy ez a kis csecsebecse ezt beállítja testünkben. No jó, gondoltam magamban, ha ez tényleg így van, és tényleg csak alig 8 ezer magyar forint, akkor nekem ilyen kell. Gyorsan fogtam biofeedback készülékemet, azaz a testemet, és bemértem a rám mért hatását. Aki ismer, tudja miről van szó ;-)
Meglepően tapasztaltam a rám való pozitív hatását. Gyorsan rendeltem is egyet, illetve rögtön kettőt, mert gondoltam egyik kedves Barátnőmre, aki szintén szereti az ilyen dolgokat.
Vártam, izgatottan, majd megjött. Otthon már pálcával is rámértem, a hatás nem maradt el. Ez két hete történt. Azóta elválaszthatatlan barátok vagyunk, én és a karkötőm.
Konkrét tapasztalataim: Sokkal nyugodtabb vagyok. Nálam talán ez a legszembetűnőbb. Jobban fogadom a számomra nem túl kellemes szituációkat, kiegyensúlyozottabb, terhelhetőbb lettem. Még a gyermekem is megjegyezte egy beszélgetés alkalmával: "Anya, hogy nem vagy még ideges?" No nekem már ez megérte ;-)
Azóta már többen kérték tőlem, remélem hasonló jó tapasztalatokról fognak beszámolni. Majd jelentkezem még ezzel kapcsolatban.

Bátran ajánlom mindenkinek! S mivel nekem nincs időm az üzleti részével foglalkozni, szívesen segítek néhányótoknak regisztrálni ha van kedvetek. A cseh oldalon lehet ezt megtenni, én pedig pont ennyit tudok csehül :-) Ide kattintva éritek el az oldalt. Figyelem, ez cseh találmány, csak ezen az oldalon rendelt az eredeti!

2011. május 20., péntek

Te döntöd el, hogy éled meg a Veled történő eseményeket

A tegnapi nap nagyon tanulságos volt számomra. 
Akad még 1-2 dolog az életben, ami nem érint kellemesen. Ilyen az egyik visszatérő munka, amit egy számomra nem túl kellemes személlyel kell évente elvégeznem. Eddig - bár mindig fejlődtem ebben a szituációban valamennyit, - általában dühösen végeztem ezt a cselekvést.

Tegnap reggel eldöntöttem, és hangosan is kimondtam az illetőnek: Ezt ma kedvesen, boldogan, hatékonyan és vidáman fogjuk megcsinálni, mert olyan jól érzem magam, hogy nem engedhetem meg hangulatom és érzéseim rossz irányba való befolyásolását. (A munkát meg kellett ugyan csinálni, de közben magamat választottam! Köszi Menis!)

Az illető kissé elcsodálkozott, mert tudta határozottságomat, a ehhez a munkához fűződő rossz érzéseimet, de meglepetésemre azt mondta: Rendben van, csináljuk ahogy akarom.

Az eredmény az lett, hogy vidáman, kedvesen és legfőképp gyorsan elvégeztük a tegnapi napra eső részt, és mára is maradt egy kevés. De már nem bosszant, hogy ezt kell csináljam. Szinte várom. Új dolgokat tudtam meg emberemről, elfogadtam Őt.

Ugyanezt végigcsinálhattam volna dühösen, mérgesen is. Csak rajtam állt, milyen érzelmekkel viseltetek. 

Nem sok ilyen kellemetlen cselekmény és személy van az életemben, de most megtanultam, mit is kezdjek vele. 

Elég egyértelműnek látszik így leírva, mégis kevesen választják ezt az utat. Pedig ajánlom Mindenkinek!

Menis! Hála Neked, most feketét szavaztam :-) 
Éljen az Esszencia!

2011. május 19., csütörtök

Érzéseim

Nagyon boldog vagyok. Nem igazán tudom elmondani, mit érzek, de nyugalom és boldogság van rajtam. Sokszor kényszert érzek arra, hogy ezt az érzést átadjam olyan embereknek, akik boldogtalanok és nyugtalanok. Ez az egyik hiedelmem? Mindenkit olyannak szeretnék látni, mint én magam? Tudom, hogy nem lehet mindenki ilyen. Van, aki épp attól érzi jól magát, ha vitatkozhat, ha feszült lehet, ha aggódhat.
Hálát mondok családomért, egészségemért, körülményeimért.

Aki pedig részesülni szeretne ebből az energiából, csak keressen fel nyugodtan ... :-)

2011. május 17., kedd

Emlék

Ma, mint általában jól aludtam. Ma mint általában, jól ébredtem...

Ma reggel egy olyan ember jár a fejemben, aki nagyon sokat adott nekem, nagyon szerettem. De már nincs köztünk. Ma lenne apukám 72 éves. Tudom, hogy a születésnap teljesen esetleges. Hiszen már születése előtt is teljes, egész gondolkodó és érző lény az ember, egészséges lélekkel. De ha már ki kell nevezni egy napot, amikor "megünnepeljük világrajöttét", akkor persze legyen ez a születésnap.

2011. május 16., hétfő

Esszencia

Hihetetlen, csodálatos 3 napot töltöttem idegen emberekkel egy Esszencia szeminárium nevű kurzuson, amit Menis Yoursy vezetett, maroknyi lelkes csapatával. Már lassan több mint egy hete történt a dolog, s direkt hagytam élményeimet kissé lecsillapodni, mielőtt írok róla. Ennyire gyakorlatias útját saját érzelmeink megismerésének és feldolgozásának még nem tapasztaltam. Magam nagyon sok könyvet, filmet, mp3-at tanulmányoztam már a Valóm felfedezése során. Ez az egyik leglátványosabb, leghatékonyabb módja annak, hogy egy teljesen átlagember, - aki eddigi élete útján nehézségekkel találkozva elraktározta annak érzelmieit, s ezzel korlátozva mintegy magát nehezebben halad előre - végre felismerje és megszabaduljon azoktól a korlátozó hiedelmektől, amik nehezítik életét. Hálás köszönetem Menis-nek, aki a térininget vezette, az angyali hangú Klárának, aki fordított, az asszisztenseknek, akik segítették a hallgatókat a három napon át, és az összes résztvevőnek, akikkel csapattá formálódtunk a harmadik nap végére.

Tudatunk félrevezeti érzéseinket

Személyes tapasztalatot mondok most el. A hétvégén a kertben napoztam. Éreztem, hogy valami "cirógat". Ösztönösen odanyúltam és "leseprő" mozdulatot csináltam. Utólag tudítosítottam magamban, biztosan arra gondoltam, biztosan egy hangya mászott fel a matracomra és mászkál rajtam. Elidőztem kicsit ennél a gondolatnál. Mit is éreztem? Amikor kedvesem alig hozzámérve kezével cirógat, vagy erotikus játék közben egy puha kendővel, pihével teszi ezt, azt érzékinek gondolom. Jóleső érzés, törődik velem, szeret, szerelmes belém. Amikor ugyanezt az érzést egy kis hangya váltja ki, automatikusan leseprem. Pedig tudom, hogy nem bánthat. A két érzés ugyanaz, mégis mást váltott ki belőlem. Milyen érdekes. A tudatom felülbírálta az érzésemet. Mivel tudtam, hogy Kedvesem nem lehet a cirógatás forrása, az érzéstől szabadulni kívántam.
Máskor is észrevehetünk hasonló dolgokat, amikor az érzést egy társadalmilag elfogadott konvenció megváltoztatja, még mielőtt tudatossá válna a dolog...

...Érdekes...

2011. május 5., csütörtök

Önsajnálat

Most egy kicsit nehéz...

Ne izguljatok, semmi depresszió. Éppen csak önsajnálatot gyakorlok ;-)
Immáron sokadik hetében az "öntisztul a hajam" című történetnek olyan napok vannak, amikor nem nagyon akarok tükörbe nézni. Figyelem érzelmeimet, kitűnő időszak arra, hogy tisztába jöjjek velük.
Társadalmunkban kialakult egy kép a mindig csillogó hajjal, tökéletes sminkben, makulátlan bőrrel ágyból kikelő nőről. Nos, én ennek nyomába sem érek jelenleg. Hoppá, ez az önsajnálat. Hiába a sokadik ruha, amibe belebújok, hiába az élénk színű kendő, semmi sem fedi el azt a dolgot, ami a "nő koronája" kellene hogy legyen, mármint a hajamat, illetve az annak nevezett képződményt a fejemen. Túlzsírosodástól szenvedve, miután semmi orvosi és kozmetikai segítség nem vált be, ez az egy megoldás látszódott. Majd a természet és a pozitív gondolkodás megoldja. No meg a stresszmentes életmód! Nagy lendülettel olvasgatom vissza Levendulalány bejegyzéseit, hogy erőt merítsek.
Rendezgetem érzelmeimet, s közben előre is gondolkodom, hiszen a hétvégén 3 napra elvonulok egy személyiségboncolgató miamanó kurzusra. Atya Úr Isten! Így kell ott is megjelennem? Ejnye, de nagy az egóm! ;-)
No akkor visszamegyek a tükörhöz, és elkezdem magamat szépnek látni :-)
A társadalmi elvárások meg határozottan le vannak érdekelve...

2011. május 1., vasárnap

Anyák napjára

A szeretet egyik legnemesebb megnyilvánulási formája az anyai szeretet.
Vissza nem adható, és szinte meg nem hálálható.
Önzetlenül érkezik felénk.
Hálásak vagyunk érte!!!