2010. április 30., péntek

Érezd a harmóniát


A körülötted lévő dolgok igazodnak hozzád, igazodnak gondolataidhoz. Ha jó érzés járja át testedet, környezeted is hozzá idomul. Ha kapcsolatra van szükséged, megtalál a megfelelő ember. Ha pénzre van szükséged, kapsz elegendőt. Ha társra van szükséged, megtalálod Őt. De hidd el, Neked kell először mozdulnod, átrendezned gondolataidat, hogy aztán a Világ bekapcsolódjon az általad vezényelt zenekar harmóniájához.

Minden ember és minden körülmény okkal került életedbe. Mindet Te vonzod magadhoz. Azokat is, akiken Te segítesz, és azokat is, akik Neked segítenek. Hiszen Neked nemcsak az a hasznos, ha valaki segít Rajtad, ugyanennyire lehet hasznos, ha Te segítesz valakinek.

Gondolataink átrendezése nem kerül semmibe, és még kellemes, szórakoztató feladat is. Egyszerűen a rossz helyett gonodolj a jóra, fájdalom helyett az egészségre, egyedüllét helyett a társaságra. Nem kell mást tenned, mint érezni az általad vágyott dolgot. Érzéseink hatalmasak. Hagyjuk, hogy segítségünkre legyenek a mindennapokban.

2010. április 24., szombat

Könnyes, vidám búcsú


Úgy hozta az élet, hogy néhány évig együtt dolgozhattam néhány bájos, fiatal lánnyal. Életvidám tiniként ismertem meg őket, és majdnem felnőtt nővé váltak a szemem előtt. Főleg az utóbbi időben nagyon egymásra hangolódtunk. Sokat kaptam tőlük, és remélem sokat is adhattam nekik. Eljött a búcsú ideje, s vannak olyan kapcsolatok, amiknek határozottan látjuk a végét, s tudjuk egyszer el kell engedni őket. Hiányozni fognak, de a vidám, jó emlékek itt maradnak velem, s mindig mosolyt csalnak majd az arcomra.
Lányok (és persze az egyetlen fiú is a csapatban)!
Legyetek pozitívak, vidámak, s figyeljetek mindig érzéseitekre! Hiszen az egyik legfontosabb visszajelző rendszer az érzelem. Tudjátok:

Érzéseitek elárulják, hogy céljaitokra, vagy annak hiányára koncentráltok!

Puszi Nektek! Legyetek boldogok!

Ez az!


Megérzed, ha úgy történnek a dolgok, ahogy Te szeretnéd. Amellett, hogy eléred céljaidat, minden Veled együtt rezeg. Ez az élmény csodálatos! Éld hát át újra meg újra, adj neki energiát. Igen! Megcsináltam! Működik!!!
A vonzás törvénye csodálatos. Az univerzum válaszol kérdéseidre, s olyan módon rendezi a körülötted lévő világot, hogy illeszkedjen vágyadihoz, céljaidhoz. Megtalálnak azok a körülmények, emberek, történések, amik mindig előbbre visznek az általad kijelölt úton. Hagyd, hogy elragadjanak az érzelmek, s legyen ez az út akár a megvilágosodás felé vezető, akár életed párjának keresése, vagy családi körülményeid javítása, kiálts fel minden kilométeren, amikor előrébb vagy. Hurrááááááá! Lásd egyre világosabban a célt, rajzold fel, ragassz ki cetliket, éld magad bele, s ha érzéseid jók, kellemesek, tudod, hogy jó úton vagy.

Nőiesség


Nekünk nőknek, nagyon fontos, hogy elfogadjuk nőiségünket, nőiességünket. Saját lényed elfogadásával kezdődik az a folyamat, amit életnek nevezünk. Amíg nem fogadod el lényedet teljes mértékben, életed csak huzavona. Semmit nem élvezhetsz, nem irányíthatsz addig, amíg önmagaddal szemben bármi ellenszenvet is érzel.
Ezen a szinten legfontosabb tehát önmagunk elfogadása. Ezután bámulatosan átalakulnak a dolgok, pörögnek az események. Ha nő vagy, bármit is akarsz csinálni, el kell fogadd identitásodat. Békébe kell kerülnöd saját magaddal. Még fontosabb elfogadnod azt a testet, amit kaptál, hiszen ez visz végig életeden. Ennek segítségével tudsz a külvilággal kapcsolatot teremteni, kezeddel tudsz fogni, szemeddel látni, száddal beszélni, csókolni.
Mihamarabb fogadd hát el Önmagadat, testedet és lényedet, hogy elindulhass azon a kalandtúrán, amit életnek neveznek. Ha az elfogadás állapotába kerülsz, elgördülnek az akadályok előled, sőt új lehetőségek, utak nyilnak meg.
Az elfogadás nagyon kellemes állapot. Hiszen ahol elfogadás van, ott nincs harc.
Az élet minden területén fontos dolog ez.
Most fogadd hát el Önmagadat!

2010. április 18., vasárnap

Napsütötte Toscana

Romantikus, olaszországban játszódó film. No, ez itt nem a reklám helye. Kedvesemmel néztük, szeretjük a romantikus vígjátékokat. Egy amerikai hölgy, aki menekül a rossz emlékek elől, egy olaszországi kisvárosban vesz kis házat. Persze pörögnek az események, nem is akarok lelőni ezzel semmi poént, csak van benne egy jelenet, ami teljes mértékben igazolja a vonzás törvényét. Családra vágyik, egy esküvőre a házban, gyerekre, s arra, hogy főzhessen nekik, elláthassa őket. Mindezt egy barátjának mondja el. Néhány hónappal később ebben a házban rendezik egy ismerősének esküvőjét, s közben hozzá költözik amerikai barátnője, akit elhagytak, és nála szüli meg gyermekét.
Az esküvőn, összegyűlnek a barátok, s itt mondja neki az előbb említett férfi, hogy látod, megvan amire vágytál... Esküvő a házban, gyermek (a barátnője gyermeke, aki végleg odaköltözött), a az embersereg, akire főzhet.

Nos ez az a pillanat, ahol nekünk nagyon figyelni és tanulni kell! Nem mindegy, hogyan fogalmazzuk meg céljainkat. Hiszen, ő csak egy esküvőre vágyott a házában, de azt nem mondta, hogy a sajátjára. Hát megkapta...

Persze, mint minden romantikus vígjáték, ez is jó véget ér, azért hallgassuk meg az üzenetet.
Külön kedves volt nekünk a film, hiszen imádjuk Olaszországot.

Fogalmazzuk meg tehát tisztán, határozottan céljainkat, különben nem pont úgy teljesülnek, ahogyan mi elképzeltük.

Rózsaszín esernyő


A minap autóban ülve várakoztam a piros lámpánál. Sokat járok arra, ismerem már a lámpák működését, tudom, hogy sok időm van. Bambultam, mint mindig néztem az embereket az utcán. Aztán hirtelen, mintha egy amerikai filmbe csöppentem volna, szinte lassítva láttam magam előtt a következő eseményeket: Csinos harmincas fiatalember jelenik meg, amolyan "vagány vagyok" típus, borostásan, divatosan kócosan hajjal. Magabiztosan lépked, de mosolyában van valami oda nem illő, valami édes, gyermeki. Nem illett össze hirtelen a vagánysága huncut már-már édesded mosolyával. Következő filmkockán elővillan a kezében egy rózsaszín, fodros esernyő. No mondom, itt valami tényleg nincs rendben :-)
1-2 másodperccel később egy autó eltűnik előle, s hirtelen nyilvánvalóvá válik minden. Bájos, óvodás korú kislányával kézenfogva sétált. Tudom,így banálisnak tűnik a dolog, de ott a piros lámpánál unatkozva mosolyt csalt az arcomra a kis történet.
S hogy miért írom le ezt? Persze, már megint a rezgések :-)
Az egészséges gyermek mindig boldog. Gyermeki boldogsága, rezgései átterjednek a vele együtt tartózkodókkal. S hiába a vagány, külső, egészen más rezgéseket közvetít.
Ugyanígy vedd magad körül pozitív dolgokkal, ha szomorú, csalódott vagy kiábrándult vagy, és Te is átveszed környezeted pozitív rezgéseit.
Hiszen ne feledd!!! Amit rezegsz, azt kapod vissza!!!

2010. április 7., szerda

A szeretet, mint kiút

Kapcsolódva előző bejegyzésemhez, még egy fontos dolog jutott eszembe. Ha lehangolt vagy, nem úgy történnek a dolgok ahogy szeretnéd, valószínű hogy tele van a fejed negatív érzelmekkel, gondolatokkal. A szeretet érzelme kitűnő arra, hogy pozitív érzelmeket ébressz fel magadban. Nincs olyan ember a világon, aki ne szeretne valakit vagy valamit. Ha mást nem, egy kiskutyát, egy cserép virágot, vagy éppen Istent. Extrém esetben lehet ez valami tárgy is, bár akkor már eléggé félrecsúszott az értékrend, és a hibát máshol kell keresni.
A lényeg az, ha szomorú vagy, kiábrándult, csalódott, gondolj valakire vagy valamire, akit szeretsz! A helyettesítés törvényének értelmében, ami kimondja, hogy egyszerre csak 1 érzelemre tudunk koncentrálni, mindjárt kilövi a szeretet érzése a csalódottságot, aggodalmat, hiányérzetet.



Nem azt mondom, hogy ringasd magad illuzórikus állapotba, csak szabadulj meg a negatív gondolatoktól, mert a negatív gondolatok biztos velejárója a többi negatív érzelem, történés, amit vonz magához. Ha pedig csak egy kicsit is pozitívabbá válsz, rögtön meglátod a halványan pislogó fényt, ami kiutat jelenthet a számodra reménytelennek tűnő helyzetből is.



Igenis, erre képes vagy! Ez nem egy olyan képesség, amivel születni kell. A pozitív gondolkodás tanulható! Egyedül ugyan az első lépések nehezek, de ha van valaki, aki így vagy úgy de melletted áll, akár virtuálisan is, képes leszel megtenni az első lépéseket.



Egy idő után a pozitív gondolkodásmód amolyan "szenvedélyeddé" válik majd, persze jó értelemben, s irányított gondolataid elvezetnek céljaidhoz!

Szeretet


A szeretet semmivel össze nem hasonlítható. A szeretet élő, eleven. És senki ne mondja, hogy fáj, mert nem igaz. A szeretet kellemes, jó érzés. Ha fáj, akkor már baj van. Tehát ha valakivel szemben szeretetet érzel, de az fájdalmas, akkor el kell gondolkodni, mi a gond, ami beárnyékolja, fájdalmassá teszi ezt a nagyszerű érzelmet. Ez leginkább a szülő-gyermek kapcsolatnál érződik. A szülő szereti gyermekét, s az viszont. Ez a világ egyik legtisztább érzelme. Ha jól csinálod, érdek nélküli. Ha ebben a szeretetben valami fáj, akkor valahol hibázik a rendszer. Valamit meg kell oldani benne.


Szeretnék tökéletes szülő lenni, törekszem is rá. Hogy mikor leszek az, vagy az vagyok-e, azt csak a Jó Isten tudja. Egy a lényeg. Szeretni. A Gyermekedet.


A szerelem ugyan ez, csak pepitában. Ott is az a lényeg, hogy a szerelem, mint érzés, mennyire kellemes. Hisz gondoljunk csak bele, a szerelem, ha nem viszonozzák nem is olyan kellemes érzés. Ha viszont a szerelem viszonzásra talál, tiszta és önzetlen. Bár itt megjegyzem, hogy a szerelem az egyik legegoistább érzés a világon, hiszen azt akarjuk, hogy nekünk jó legyen, de ha tiszta, akkor valójában önzetlen, hiszen az igazi szerelmes a másiknak akar jót, sőt még jobbat!


2010. április 5., hétfő

Húsvét


A Húsvét soha nem volt a kedvenc ünnepem. Gyerekkoromban a sok részeg emberrel társítottam az eseményt, meg a büdös kölnihez, amiért hiába tiltakoztam, hogy ne locsolják a fejemre, mégis megtették. Tinikoromban nem érdekelt a dolog, mert akkor már Kevesemmel voltam, s semmi más nem érdekelt. Aztán hogy megszületett kisfiúnk, eljárt apukájával locsolkodni. Az én saját családom sajnos csak édesanyámból áll. Amikor bekerültem férjem családjába örültem, mert jó nagy család és én mindig is vágytam ilyenre. Voltak közös Karácsonyok, mamákkal, unokákkal. Mindig hangsúlyozták, hogy a legidősebb nő fogja össze a családot. Aztán meghalt a legidősebb mama, és végeszakadt mindennek. Jelenlegi "rangidős" mama nem fogja össze a családot, ami elég szomorú, hiszen még fiatal, erős, de hiába jeleztük többször is ebbéli igényünket, nem foglalkozik vele. A család másik ágán a nők összefognak, összeűlnek Húsvétkor, csivitelnek, várják a locsolókat, jól érzik magukat. Ebbe én nem tartozok bele sajnos :-(

Egy kosárban vagyok egy számomra kellemetlen személlyel, akit szintén nem vesznek be a buliba. S nem értem miért?

S hogy miért írom én ezt le, ebbe a pozitív érzésekről szóló blogba? Azért, mert azon dolgozok, ha én leszek a család idős hölgytagja, összefogjak majd mindenkit, aki a családnak valahogyan is része.

Ma pedig kissé szomorkásan ugyan, de dolgosan megoldottam a napomat. Nekem a Húsvét általában a magányosságról, és a gondolkodásról szól.