2014. január 24., péntek

A félévi bizonyítvány :-)

Nos informatikus mérnökként sok mindent megértek, ami információs társadalmunkhoz kapcsolódik.
Vannak dolgok, amin bizony én is fennakadok.

Megkaptuk nagyfiúnk gimnáziumi félévi bizonyítványát kinyomtatva, (gondolom a Taninform rendszerből), csodálatos grafikonok, átlagok, előző évhez képest fejlődési irányok.... stb. Minden, mi szem-szájnak ingere.

Mindez rendben volna. Ám A5-ös formátumban, annak is a 2/3-ára, felére nyomtatva. Mondanám, hogy bolha*-nyi betűkkel, de ilyet ugye nem írunk le :-)

Egyszóval olvashatatlan. Ráadásul 2 példányban kaptuk meg, hisz mindkét szülőnek alá kell írnia.
Mit is??? Az ügyvédünk is folyton azt mondja, csak azt írjuk alá, amit elolvastunk, és megértettünk :-)

Tudom, hogy bajban van az oktatási rendszer, én magam is még fél évvel ezelőtt részese voltam a gépezetnek, tehát tényleg belülről látom és ismerem. Ez mégiscsak sok.

Tudom a gyermekem jegyeit is, tehát nem most szembesülnék először vele, nem ez a baj.
De mire tanítja az iskola a gyereket? Milyen "munkát" adjon ki a kezéből?

Nálam kiverte a biztosítékot. És nálatok?

u.i:
Fiúnk reakciója: "Annak örülök, hogy jobban izgat benneteket a bizonyítvány olvashatatlansága, mint a jegyek  :-)"

Hát ez van :-D




2014. január 16., csütörtök

Tapasztalás


Hogy mi a baj a mai világgal?

Egy furcsa közjáték néhány perccel ezelőtt:
Közösségi portál, ismerősöm belinkel egy cikket, a " legvonzóbb pasi", vagy valami hasonló címmel...
Rákattintok: mert hát miért ne?
El sem olvasom, egy nagy kép fogad, jobbra nyíllal a képet pörgethetem.

Gondolataim: Hát, tulajdonképpen nem rossz... azért az a sok tetkó nem kellene... szép szemek... izmos test... ez csak egy test, ami most ápolt és kigyúrt, de mi lesz 20-30 év múlva? .... milyen a benne lévő Lélek?

Minden gondolat egy kattintás és egy kép...

Közben rájövök, miden kattintás után másik év "legjobbpasiját" látom.
Észre sem vettem, annyira egyformák!

Mai "szépségideálunk" egyenruha. Illúzió. Múlandó.

Mai szépségideálunk a Test és nem a Lélek.

Hát ez a gond!

(Ehhez a bejegyzéshez képet direkt nem teszek. Mert nekem más az ideál.)