2012 összegzés

Örömmel konstatálom, eredményes évet zárunk.
Dolog volt is rendesen, alig győztük. Lám, ez a blogom is alig-alig kapott bejegyzést.

Nos hát nézzük:

Régi vágyunk teljesült, amikor idén márciusban eljutottunk Indiába. Már 2011. augusztusától ez a dolog szőtte át mindennapjainkat. Az oltások, a készülődés... Történetét olvashatjátok: http://indiaiutazas.blogspot.com

Felejthetetlen, egy életre szóló élmény volt, ám itt nincs vége a történetnek. Hisz megfogadtuk, visszamegyünk.

Ugyanebben az időpontban (!) realizálódott egy másik régi terv, Kedvesem egy régi vágya egy ingatlan formájában, amiből aztán önzetlenül fizikai formát öltött az Aranytükör. Soha nem is gondoltam rá, hogy ez egy anyagilag megfogható dolog lesz, aztán jött egy gondolat, és hip-hop összejátszottak a dolgok. Itt nézhetitek: http://aranytukor.blogspot.com

Szintén ezen a tavaszon vették fel fiúnkat városunk egyik legjobb gimnáziumába, ahol nagyon jól érzi magát. Jó látni Őt is kiteljesedni.

Szeptembertől besűrűsödtek a dolgok. Gyakorlatilag reggeltől estig dolgozunk, de tudjuk meglesz az eredménye.

Aztán az év végére még a debreceni Govinda étterem (http://www.harekrisna.hu) is bővítésre került, ahol nagyon sok szolgálatra van lehetőség. Mekkora örömmel is segítünk ott!

Igyekszünk a legjobban  teljesíteni a kötelességünket, és sorban valósulnak meg céljaink. Még az év vége is gyarapodást hozott!

Biztosan vannak még dolgok, amiket kihagytam. Ezek voltak a legfontosabb vonulatok.

Nagyon hálás vagyok mindezért. Köszönöm-köszönöm-köszönöm!!!

Kapcsolat - párkapcsolat - szerelem

Azt látom magam körül, hogy kapcsolatok válnak működésképtelenné, emberek válnak el számomra értelmetlenül, üzleti partnerek kapnak össze teljesen feleslegesen, és még sorolhatnám.

Minden azért történik, mert az Emberek nincsenek tisztában Önmagukkal.

Felgyorsult civilizált életünkben elvész az EMBER maga, elvész az emberben lévő LÉLEK, és csak beállnak a sorba a "vásárlók" közé. És mit vásárolnak? Úgy gondolják, hogy szeretetet, egészséget, boldogságot.

Eközben belül pedig szeretethiányosak és maguk sem tudnak szeretni, egészségtelenek és boldogtalanok.

Ha abból a tényből indulunk ki, hogy mindenkiben van egy Lélek, aki örök, minden tudás birtokában van és boldog, akkor nagy baj nem lehet.

Ha tovább megyünk és megértjük, hogy emberként mindenki szeretne megfelelni a társadalmi és a környezeti elvárásoknak, akkor kezdődik a probléma.

Mert a Lélek igényei és a mai közösségi elvárások messze ellentétes irányban mozognak.

A kettő közötti óriási szakadékból erednek frusztráló negatív gondolatok, a félelem, a düh, az agresszió és a többi, a Lélektől távol álló érzelmek.

Amikor két ember találkozik, a Lélek természetéből adódik az igény, hogy szeressék egymást. Mint barátot, mint kollégát, mint szülőt, mint gyereket, mint társat. Ez természetes folyamat. Természetes igény. Amíg a kapcsolatot ez a természetes igény irányítja, minden rendben működik.

A gond akkor kezdődik, amikor a társadalom fejlődése, és a közösség által formálódott egó képbe lép.

A Lélek hiába szeretné továbbra is ugyanazt a szeretetteljes kapcsolatot fenntartani, az egó elkezd ellene harcolni, és hangosan kiabál az elmében.

A két Lélek szereti egymást továbbra is, hiszen nem véletlenül kötötték össze valamilyen módon az életüket, de az egó harcol. Egyik egó kűzd a másik ellen, hogy érvényesüljön az akarata. Eközben egy emberen belül is folyik a harc a Lélek és az egó között. A harc sajnos egyirányú. Mert a Lélek csak szeretni, elfogadni és megbocsájtani képes. Értetlenül áll a dolog előtt. Az egó pedig minden egyes nyert csata után csak hízik, egészen addig, amíg az ember végül "lelketlenné" válik, s már csak az anyagi világban való törterő előrejutás kap szerepet. 

Nagy felelősségünk van abban, hogy idáig ne jussunk el. De ha már eljutott valaki idáig, akkor is fel kell tudni  ismerni az igazi lényünket, és az igazi hovatartozásunkat. Ezt megtalálván visszajutunk eredeti viselkedésünkhöz is.

Meggyőződésem, hogy így minden kapcsolat helyrehozható. Feltéve, hogy mind a két fél akarja. Ha csak az egyiknek is túl hangos az egó az elméjében, azaz elméjét az egó irányítja, s nem hajlandó változtatni, sajnos a másik ember számára is rossz helyzet alakul ki. 

Történések - érzések

Nagyon sok minden történik körülöttem. Olyannyira felgyorsultak az események, csak kapkodni tudom a fejemet :-)

Így aztán kevesebb idő jut erre a blogomra.

Az álmok megvalósulnak, miközben munka terén a hangsúly áthelyeződik egyik dologról a másikra. 

Jó ebben a rohanásban, hogy otthon békére és biztonságra találok, amikor hazamegyek. Persze igyekszem több időt tölteni a családdal, bár most eléggé kiélezett a helyzet. 

Soha nem éreztem még ennyire tisztának az eneriáimat, és soha nem éreztem még magam ennyire erősnek.

Lassan rezignáltan figyelem, ahogy az emberek körülöttem saját csapdájukba futnak bele. Nagyon sok ilyet látok mostanában, s annyira el vannak foglalva saját maguk által megteremtett gondolatokkal és körülményekkel, hogy ha ordítanék sem hallanák meg szavaimat. Ilyenkor sajnos nincs mit tenni, elengedem...

Viszont van egy másik réteg, akik éheznek az információra, keresik a lehetőséget és a kiutat. Alakulnak a tudatossági szintjüket emelni akaró emberek kis csoportjai, ami hozzájárul az egész Univerzum tudatossági szintjének emelkedéséhez. Jó ezt látni...

Köszönöm...

Az idő

Az idő életünk egyik tényezője, körülménye. Manapság úgy alakulnak a dolgok, hogy sokak számára az egyik legfontosabb dologgá vált a pénz mellett.

Határozottan úgy gondolom, mindenkinek arra van ideje, amire csak akar. Minden egyes kijelentésért, miszerint "nincs rá elég időm" mi magunk vagyunk a felelősek.

Az idő felhasználása egyenes arányban kellene hogy álljon az értékrendünkkel.

Gondold át, mi a legfontosabb dolog az életedben. Az áll értékrended legelején. Mi a következő, a következő... stb.

Majd figyeld meg, mire szentelsz a legtöbb időt. Ebben is állíts fel egy listát.

Ha azt látod, hogy a számodra legfontosabb dologra szánsz a legtöbb időt, akkor elégedett és boldog lehetsz.

Ha viszont azt látod, hogy a család áll a lista élén, és a munkád foglalja le a legtöbb időt, akkor ott bizony valami nem kerek. Vagy a tudatalattid mégis a munkára szavaz fontosság tekintetében, vagy fontos ugyan a család, de inkább mégis valami külső elvárásnak felelsz meg elsősorban és nem Önmagadnak.

Ebből aztán adódik a frusztráció, komolyabb esetben pedig a depresszió.

Ezzel most nem arra sarkallak, hogy kevesebbet foglalkozz a munkáddal. De azt is lehet úgy végezni, hogy érzéseid ezzel a dologgal kapcsolatban a családra fókuszálodnak. Illetve megengeded Magadnak, hogy elegendő legyen a munkaidő a tényleges munka elvégzésére, hogy utána valóban tudj a számodra fontos dolgokkal foglalkozni...

Persze lehet erről még órákat beszélgetni... Lesz is majd ilyen alkalom, amikor ezt vitatjuk majd meg....

Hozzáállás

Furcsa, hogy vannak emberek, akik csak úgy tudnak dolgokat elintézni, hogy közben szinte kizárólag negatív energiával dolgoznak.

Tudjuk, hogy az energiák az Univerzumban egyenrangúak. "Előjel nélküliek". Itt ne matematikára gondoljatok. Az energia tőlünk függetlenül létezik, mi magunk a felhasználás során alakítjuk pozitívvá, vagy negatívvá gondolatainkkal. (pl. atomenergia) Egyfajta egyetemes erő, ami mozgatja az Univerzumot. Akarattal nem kötöm filozófiához, Isten neveihez, mert ez független vallástól, embertől, mindentől. Valaki akár vallásos, akár nem, hihet bármelyik Istenben, (a "nemhit" is hit!) valamiféle erő akkor is mozgatja az általunk észlelt Világot.

Minden ügyet el lehet intézni így is és úgy is. Jó esetben szeretettel, gondoskodással, pozitív elvárásokkal, megbocsájtással, tisztelettel tesszük ezt. Ám ha valakit az irigység, a düh, a harag vezérel, ugyanez az energia az illető Önmaga és mások számára is rossz körülményeket teremt. De leginkább Önmaga számára. Hisz amíg én függetleníteni tudom magam mások gondolataitól, addig Önmagam gondolataitól nem szabadulhatok!

Igen, körülöttem is vannak ilyen emberek. Szeretnék segíteni nekik, hogy másként lássák a helyzetüket, hiszen egyetlen gondolat megváltoztathatja a dolgok folyamatát, irányát, főleg rezgését. S ezzel minden fél megelégedésére jól alakulhatnak a dolgok, már amennyire lehet. Sokszor a végkifejlet nem a "legkedvezőbb" valaki számára, egy ügy lezárása azonban mély nyomokat hagyhat emberekben. Ha az az ügy durván, rossz érzelmekkel záródik, a feldolgozása nehéz feladat, akár egész életében végig kíséri az illetőt.

Ha azonban minden erőfeszítés ellenére embereknek el kell válni, tegyétek azt szeretettel, tisztelettel és alázattal. 

Gondolatok

Napok óta csak gondolkodok... hetek óta csak gondolkodok... hónapok óta csak gondolkodok... évek óta csak gondolkodok...  Lehet, hogy életek óta csak gondolkodok? 

Szóval napok óta csak az jár a fejemben, hogy annyi minden jár a fejemben, nem is tudom, mit írjak le belőle, mit valósítsak meg, mit tegyek, hogy kicsit kiürüljön a fejem...

Tegnap este, éjszaka már az ágyban, paplan alatt hangosan fogalmaztam meg:

"Túl sok a gondolat a fejemben." Kedvesem rákérdezett, mondjam el, mik azok?  Válaszom: Túl sok minden, el sem tudom mondani...

Épp ezért kevés a bejegyzés ebben a blogban mostanában. 

Igen, túl sok minden jár most a fejemben, ami persze jó, mert előre visz. Várom, hogy letisztuljanak a gondolataim, s a rengeteg történés, ami most pozitív irányban folyik körülöttem, a helyére kerüljön. 

Ez az év türelemre tanít, erre már többször rájöttem. Nagy-nagy türelemre...

Gouranga!

Irigység

Irigyek mindig lesznek, amíg emberek élnek a Földön.

Milyen furcsa számomra már csak leírni is ezt a szót. Teljesen idegenül hangzik :-)

Az irigység az egyik legrosszabb negatív érzelem. S mint minden negatív érzelem ez is hiányérzetből ered. 

Aki irigy, annak az fáj, hogy neki nincs valami, ami másnak megadatott (aminek persze oka van, de erre az irigy ember nem jön rá).

Irigynek lenni annyit jelent, mint vágyni a másik ember körülményeire. Ez a vágy azonban nem tiszta, pozitív érzés. Düh társul hozzá, sokszor elkeseredettség, tehetetlenség, ami aztán pont az ellenkezőjét hozza magával. Vagyis még nagyobb hiányt és dühöt.

Az emberi konfliktusok nagy része irigységből ered. 

Meg kell tanulnod, attól, hogy más körülményeit irigyled, Neked csak rosszabb lesz. Viszont örülni más sikereinek jó állapotba hozza a tudatodat. Egy más sikerein való örömből kialakult vágy már pozitív, s hozza magával azokat a körülményeket, ami közelebb hoz vágyad tárgyához, annak a lehetőségéhez.

Mit kell tegyél, ha felfedezed Magadban az irigységet? Tudatosítanod kell, hogy most ez az érzelem uralta el elmédet, majd tudatosan engedd el, és örülj a másik ember sikerének.

Mit tegyél, ha Rád irigyek? Semmit! Mosolyogj és örülj annak, hogy Te rendelkezel azzal a körülménnyel, amire más irigy. S kívánd azt neki szeretettel, találja meg Ő is a saját körülményeit, amitől boldog lesz.

Nekem így, Neked úgy

Megélem azt, ami tényleg az enyém. Minden porcikámmal érzem, minden érzékszervemmel fogom, és élvezem.

Napsütésben autót vezetni? Csodálatos.
Napsütésben sétálni? Csodálatos.
Kapni egy telefonhívást egy rég nem hallott embertől? Csodálatos.
Beszívni a friss hajnali levegőt? Csodálatos.
Hallani a madarak csicsergését? Csodálatos.

Én így élem meg. És más hogy éli meg?
"Szemembe süt ez a vacak nap."
"Gyalog kell mennem."
"Mit zaklat már, mikor olyan régen nem keresett?"
"Miért nem aludhattam tovább?"
"Mért zajolnak ezek a madarak ilyen korán?"

A Te döntésed, hogy éled meg!

Figyelem

Igen, figyelek a belső hangra. Várom a lépésket, amiket meg kell tennem.

Jelek

Mindig várjuk, hogy történjen valami, ami vágyaink megvalósulásának irányába visz. Jönnek is velünk szemben az úton a lehetőségek, de mi sokszor elmegyünk mellette. Ilyen az ember. Büszkeségből, félelemből vagy egyszerűen a dolog egyértelműségének, egyszerűségének oka folytán nem veszi észre.

A napokban én is egy bizonyos irányba nézegettem, ahol lehetőségét látnám életem további fejlődésének. S miután hangsúlyt és energiát fordítottam rá, fel is bukkant egy lehetőség, ami továbbvihet az általam elképzelt ösvényen.

Természetesen első reakciómban elmosolyodtam a dolgon. Ugyan már! Aztán belegondolam az emberek gyarlóságába, az észre nem vett és kihagyott lehetőségek ezreibe, amit nap mint nap elutasítunk. Így aztán úgy döntöttem, mit veszíthetek? Megnézem magamnak a felkínált lehetőséget. Igaz, hogy még néhány kisebbfajta csodának történnie kell ahhoz, hogy időben beleférjen, valahogy módot kell találnom a kötelességem teljesítéséhez, mert ugye két helyen egy időben még én sem lehetek.

Kíváncsian várom ;-)

Elfekvőben...

Találtam még néhány megírt, de meg nem osztott, piszkozatban elmentett bejegyzésemet... szép lassan megosztogatom ezeket is. Biztosan oka van annak, hogy nem akkor osztottam meg, amikor megírtam.

Felismerés II.

Tegnap egy nagyon kedves fiatal lánnyal találkoztam, akinek az életét meghatározza egy törés.

Ebben segítek neki, feldolgozni, elengedni.

Ő kérdezte meg tőlem, hogy én "látok" dolgokat? Vagy honnan tudom amit tudok?

Ezen még soha nem gondolkoztam, természetesnek vettem, hogy "jön az információ", nem kerestem az okot és a hogyant.

Aztán ma, amikor jógázni mentem, valami miatt nem a biciklit vettem elő, hanem autóba ültem. Az okát nem tudtam, eső nem közelgett, de mindig engedek a "belső hang"-nak, nem keresem a miérteket, csak megteszem.

Egy piros lámpánál álltam, mikor elment az autó mellett egy szürke pólós hátizsákos fiatalember. (Köszönöm Neki, hogy segített, hogy közreműködött a felismerésemben.) Ott, abban a pillanatban, átfutott fejemen az Ő sorsa, és az érzelmei. Mindent tudtam róla. Nem történés, hanem érzés szinten. 

Azt hiszem, ezért kellett az autóba ülnöm, hogy őt láthassam. 

Belém vágott a felismerés, hogy amikor én embereket látok, akkor sorokat és érzéseket "érzek". 

Emlékszem, kislány koromban imádtam nézni az embereket. Csak úgy. Főiskolás koromban sokat ültem a templompark padjain, és csak néztem az embereket. Ma már értem miért. 

Köszönöm a tudást, igyekszem maximálisan jól használni az érdeketekben!

Felismerés

Sokat gondolkodom mostanában saját magamról, terveimről, céljaimról. Abban a nagyszerű élményben lehet részem, hogy egy elég erősen visszahúzó erő hiányzik most az életemből. Nélküle szárnyalok. Ha jelen van az életemben, akkor is élvezetes sebességgel tudok haladni, de így most tényleg semmi nem állíthat meg.

Tavaly szeptemberben volt egy bejegyzésem, Érzés címen. Igen, én akkor valóban hittem azt, hogy amit érzek, az valóra fog válni. 

Érdekes módon az idén februárban írt bejegyzésem címének szintén az Érzés-t adtam. Most visszanézve én is rácsodálkozom a dolgokra.

Látjátok, milyen fontos, hogy valóban úgy ÉREZZÜK, mintha már meglenne, amire vágyunk?

Hát örömmel jelentem, a mai nappal hivatalosan is sajátunkká vált a vágyott cél.

3 hónapja már, hogy elindultak a tényleges lépések, de papíron csak mára rendeződött a dolog.

Az élet türelemre, kitartásra és alázatra tanított.

Köszönöm! Hálás vagyok érte!

És csak most veszem észre, hogy nem is arról írtam, amiről akartam :-)

Semmi sem véletlen, ennek itt biztosan helye van.

Úgyhogy kezdem a következő bejegyzést is :-))))))

Rombolás

Milyen furcsa is a Világ. Ahhoz, hogy valamit felépítsünk, egy más valamit le kell rombolni. Ahhoz, hogy újat teremtsünk, egy régit meg kell szüntetnünk.

De ha kívülről nézed, lehet csak a rombolást látod. Én azonban látom, mi lesz majd belőle. A végeredménnyel pedig TE is elégedett leszel!

Ezért hát ne háborogjunk, ha valamit lerombolni látunk. Ne féljünk valaminek az elmúlásától, mert új lép helyébe! Nem biztos, hogy a saját szemünkkel látjuk az összefügéseket, nem biztos, hogy értjük a miérteketés a hogyanokat.

Igen!!!!!............:-)))))))

Első füstölő ajánlása

Az történik, amit megálmodtunk.... állandóan, folyamatosan......

Most pedig szó szerint álomszerű a dolog! Hálásan köszönöm!!!

Bent és kint

A szeretet belülről jön. A szabadság belülről jön. Az elfogadás belülről jön. Az elengedés belülről jön....

Minden, ami negatív érzés bennünk, külső körülmények eredménye. Az a Világ, amit Te élsz meg, ahogyan Te éled meg, tükröződik környezetedben.

Ha van benned elég szeretet, szabadság, elfogadás, elengedés.... nem lesz helye a szívedben másnak.

 

S ekkor igazán szabad leszel!

 

 

Magdi vagyok!

Bőségben élő, összeszedett, tudatos, szép Nő vagyok.

Szeretnek és elfogadnak.

Követem a bennem lévő Isteni Hangot.

Hiszek Magamban.

Fényemmel utat mutatok!

Thank you, Menis! :-)

Gyors reakció

Nem sokkal előző bejegyzésem után kaptam egy sms-t. (Látszik, hogy olvassátok a bejegyzéseimet, hálás köszönet érte!!!) Ne dobjunk ki semmi "feleslegessé vált" holmit, mert pont ez ügyben indul egy kezdeményezés... Várom... Jelezni fogok Nektek erről, mihelyst tudok valamit.

Felesleges dolgaink

Nap mint nap használom a fürdőszobatükör mögötti polcot. Nagyon tele van. Mindenféle sminkes, dezodoros dolgokkal. Ha egy valamit ki akarok venni, rendszerint felborítok másik két dolgot, mert nem férek hozzá rendesen. Persze ez kicsit bosszantó. Hirtelen szétnéztem, mi is van ott, és annak hány százalékát használom. Rájöttem, hogy alig van 5-6 dolog, ami napi szinten megfordul a kezemben, a többi csak foglalja a helyet. Persze biztosan kell majd valamikor, de ha onnan elteszem, nem zavar majd a folyamatos felborulások.

Hát ilyen ez az anyagi világ. Állandóan felhalmozunk dolgokat, olyanokat is, amiket soha nem is fogunk használni. Néha ki kell szemetelni. De legjobb, ha nem vesszük magunkat körül ilyen "haszontalan holmikkal", főleg azért sem, mert kidobott pénz.

Gondolataink és emlékeink ugyan ilyenek. Ott vannak körülöttünk, állandóan csak tologatjuk őket össze-vissza. Hagyjuk, hogy porcicák gyűljenek fel köztük, amit aztán nehéz takarítani.

Ott vannak ugyan a fejedben a jó gondolatok, de amikor hozzájuk nyúlnál, elővennéd őket, 1-2 csontváz felborul :-)

Azt hiszem kidobálok néhány dolgot ebből a szekrényből.... A ritkán használtakat pedig elteszem egy dobozba, hogy legyen helye a minden napos használatú dolgaimnak.

Különleges alkalom

Siker siker hátán, élmény élmény után ér mostanában. Hálás köszönetem érte!

Megosztom most veletek legutóbbi különleges élményemet. Évek óta jelen vagyunk a debreceni Govinda Központ manta meditációin. Legutóbbi alkalommal én vezethettem a mantra meditációt! Igazán felemelő élmény volt. Mikor megérkeztem, kicsi volt a csapat, ezért bátran ültem le a harmónium elé gyakorolni. Aztán megérkezett Zolika aki a csapat hihetetlen dobosa. Bámulatosan játszik a mrdanga-n általános iskolás kora ellenére. Megkértem, próbáljunk együtt játszani, nem tudtam mennyire fog zavarni a dob. Aztán érkeztek még, és BarB elővett egy karatalt. Alakult a zenekar. 4-5 ember énekelte vissza a Maha Mantrát, én pedig egyre jobban éreztem magam a dologban. Lelkesedésemet csak a központot vezető házaspár megérkezése torpantotta meg néhány pillanatra, amikor is izgalmat kezdtem érezni játék közben. De Ők támogatásukról biztosítottak, sőt tanácsokkal segítettek.

Volt pillanat, mikor annyira elérzékenyültem, hogy nem tudtam énekelni. S persze belebakiztam néhányszor a billentyűk nyomogatásába is. Tipikusan a "megszűnik körülöttem a Világ" érzésem volt.

Biztosan lesz még erre alkalmam...

A történet

Folyamatosan olvashatjátok indiai utazásunkat a http://indiaiutazas.blogspot.com/ oldalon.
Egy szóban, mondatban leírhatatlan! Csodálatos 16 nap volt!

"Radikális állatvédelem"

Láttam ma egy ismerősöm megosztását a Facebook-on, "Radikális állatvédelem" címen.
Egyetlen kérdésem lenne: Aki ilyeneket megoszt, vagy maga az oldal üzemeltetője vegetáriánus?

Tudnék belinkelni képeket, filmeket, amik az általatok megevett állatok tartásáról szól, de inkább nem teszem.

Véleményem szerint csak az osszon meg ilyet, csak attól hiteles, aki vegetáriánus.

u.i.: A hölgyet, aki az említett oldalt megosztotta sajnos nem ismerem közelebbről, pedig kellene....
Ha Ő maga nem eszik húst, elnézését kérem, hogy megemlítettem személyét.

Spirituális elvonulás

Régi vágyunk teljesül, amikor két nap múlva elindulunk egy nagy kalandra. Kedves magyar csapattal Indiába megyünk, a védikus kultúra szent helyeinek megismerésére. Nem tudom, ott mennyire lesz lehetőségem internet közelébe jutni, gondolom semennyire ;-)

Hálás vagyok a Teremtőnek, hogy lehetőséget ad nekünk erre, és külön hálás vagyok azoknak az embereknek, akik lehetővé teszik számunkra ezt az óriási élményt.

Tudom, más több hónapra, akár egy életre vonul el, ez a mi kis két hetünk nem egy "nagy szám". De nekünk nagyon fontos. Több éve dédelgetett álmunk válik valóra. Biztosak vagyunk benne, nagyot változik majd szemünkben a Világ.

Élményeinket olvashatjátok maj a http://indiaiutazas.blogspot.com/ blog oldalon.

25 gyönyörű év - Mi is a szerelem?

Nem is tudom hol kezdjem... Először is a hála érzésével. Köszönöm, köszönöm, köszönöm Kedvesem, amit nap mint nap adsz nekem! Nem is tudom hogy köszönjem meg azt, ami az életemben van. Teljesség, biztonság, szeretet, bölcsesség. Ezek a szavak jutnak az eszembe.

25 éve vagyunk együtt kedvesemmel, ami mindkettőnk eddigi életének jóval több mint a fele. Életünk legnagyobb részét együtt töltöttük.

Sokan mondják, a szerelem elmúlik és marad a szeretet. Szeretnék erre rácáfolni. Igenis, lehet még 25 év után is szerelmesnek lenni, lehet 25 év után is epekedni, vágyakozni, s a délutáni randi előtt lehet az embernek erősebb szívdobogása.

Szavakkal nem tudom leírni azt az érzést, ami bennem van. Olyan, mintha az egész teremtés, Isten maga volna bennem, ami persze igaz is. A végtelenség, nyugalom érzése ott legbelül, ami mindent irányít. Ilyen a mi szerelmünk.

Próbálom összeszedni, mit is jelent számomra a szerelem. Úgy gondolom, amikor két ember szerelemmel szereti egymást, semmi más nem számít, csak Ők, Ketten. Mint tudjuk, minden rezgés, minden energia. Ha egy férfi szembe áll egy csinos nővel, lehet, hogy a tesztoszteron beindul benne, és vágyat kelt. Azonban ha azzal a nővel áll szemben, aki a lelki társa, életének párja, ez nemcsak egy nemi vágyakozás, hanem annál jóval több. Amikor szemben állsz azzal az emberrel, akivel tényleg egymásnak vagytok teremtve, elindul Benned egy energiahullám, végig a csakráidon, amolyan "végigfut a hátamon a hideg" kellemes érzés. Gyorsabban ver a szíved, szaporábban lélegzel. És ez végig megmarad. Nem múlik az idővel. Ilyenkor az történik, hogy energetikailag összeforrtok. Az érintéssel ez még tovább fokozódik, s olyan energiák szabadulnak fel, amivel akár fűteni is lehetne :-)

Ha az igazi szerelem érzését keresed, ezt kell megtalálnod.

Mi szükséges még hozzá? Vallom, hogy a szerelemben az egyik legfotnosabb dolog az alázat. A magyar köznyelvben sajnos egy szó kissé negatív értelmet hordoz többek fülében, de mégis ezt használom. A NŐ dolga a kapcsolatban SZOLGÁLNI a FÉRFIT, a FÉRFI dolga pedig tenyerén hordozni a NŐT. Ha ez működik, a kapcsolat tökéletes tud lenni. Mert ez maga mögé utasít minden negatív érzemlet. Az egót, a gőgöt, a hiúságot, az irígységet és a féltékenységet. S mivel ezek az érzelmek teszik tönkre a kapcsolatokat, s az alázat, szolgálat nem tűri meg ezeket maga mellett, ezért a kapcsolat hosszú távon tud működni, s mind a két félnek biztonságot és elégedettséget ad.

A kapcsolatok elején a "rózsaszín köd" elfed mindent. Aztán később belép a képbe az EGÓ és ő ki akarja sajátítani magának a másik felet, meg akarja határozni mit tegyen, hogy nézzen ki... Ekkor jönnek aztán a konfliktusok. S a párok elfelejtik, honnan jöttek, negatív érzelmeik elfedik az energiájuk által diktált alázatot és bizalmat.

Könyvet tudnék írni két ember kapcsolatáról, de itt most rövidre fogom. Nagyon fontos visszatalálnotok ahhoz a FORRÁS ENERGIÁHOZ, ami kapcsolatotok kezdetén hajtott Benneteket.

Pármeditációimon épp ezt teszem. Megmutatlak egymásnak Benneket újra, hogy ismét átélhessétek az igazi szerelem és vágy érzését.

Ezt bátran prédikálom, mert ebben hiteles vagyok, hisz nekünk működik.

Érzés

Van valami a levegőben... Erőteljes, lelkesítő, pozitív rezgéseket érzek. Nem tudom szavakkal elmondani, de érzem, valami történik. Teljesen kívülről látom most a dolgokat. Annyira nem vagyok részese a történetnek, amennyire csak lehet. A saját történetemnek vagyok csak részese. Nehéz ezt elmondani. Talán valaki érzi ugyanezt, talán valaki meg tudja magyarázni.

Nyílnak a kapuk, szeretnek az emberek, és bőven van kit viszont szeretni. Szédületes módon áramolnak az energiák...

Energetikai rendszerünk

Nem véletlen az, hogy több ezer éves kulturak egymástól függetlenül fedezték fel az ember energetikai rendszerét, s használták azt gyógyításra.

Saját belső energetikai rendszerünk mindennek az alapja. Olyan, mint egy ház elektromos és gépészeti hálózata. Gondosan megtervezett, önálló belső ritmussal rendelkezik.

Saját belső energetikai rendszerünk a meridiánok hálózata, a gerincünk mellett végig találalható csakráink összességével.

Leginkább akkor "érezzük" ezt, amikor hirtelen valami erős érzelmi befolyásolást kapunk. Pl. egy olyan hír, amire elkezdünk izgulni, vagy közeledik felénk a társunk, ilyenkor érezhetjük hogy "valami végigfut rajtunk", ha figyelsz, még az irányát is meg tudod határozni.

Nagyon fontos ezt az energetikai renszert karbantartani. Gondoskodni a megfelelő áramoltatásról.

Ennek egyik eszköze a meridián zuhany, amit mindenkinek megmutatok, aki jár hozzám meditációra, gyógyításra.

Azt vallom, az ember lelkét kell gyógyítani, hogy a fizikai test is rendbejöjjön. Ha energetikai rendszerünkkel nap mint nap foglalkozunk, rengeteg betegséget lehet megelőzni.

Tél

Lehet a tél bármilyen zord, ha gondolataidban a tavasz uralkodik!

Egyszerűség

A világ és annak működése roppant egyszerű. Mi emberek tesszük bonyolulttá. Spekulatív elménk hozza létre a körülöttünk lévő kuszaságot.

Ha hallgatunk a belső hangra, és hagyjuk magunkat boldognak lenni, minden rendben van.

Elnézed körülötted az embereket, akik szeretnek, mosolyognak Rád. Nagyon jó érzés. Akkor miért érzed Magad néha mégis rosszul?

Mert Te magad nem szereted eléggé Magadat. Érted?

Attól nem leszel boldog, ha mindenki szeret. Boldoggá csak akkor válsz, ha Te is szereted Önmagadat. Engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy Magunkkal is foglalkozzunk. Amit Magadban helyre teszel és gyógyítasz, azt mindenki másban is megoldod és gyógyítod.

Légy szerethető!

Minden ember arra vágyik, hogy szeressék. Én magam is ;-)
Figyeld meg magad nap közben, szerethető vagy-e? S ha úgy gondolod nem, változtass cselekedeteiden. Figyeld meg azokat az embereket, akiket Te szeretsz, miért is szereted Őket?
Tégy azért, hogy szerethető legyél! Mindig mindent magunkban kell elkezdeni.

Kollektív tudat

Minden egyéni gondolat teremtő erejű. Gondolatainkkal teremtjük meg jövőnket. Ezt már tudjuk, mindig ezt hangsúlyozom. Ami viszont még ennél is biztosabb, az az, hogy több ember gondolata, azonos rezgései hatványozottan teremtő erejű.

Ezért vagyok szomorú, amikor emberek ha találkoznak egyből arról beszélnek, milyen rossz most nekik.

Igen, tudom, hogy nem egyszerű a helyzet. De azzal, ha szidjátok a kormányt, a döntéshozókat, a főnököt, a munkatársat, a szomszédot.... még nem lesz jobb. Sőt. Ugyanezt vonzzátok magatokhoz.

Ezért azt javaslom, emberi kapcsolataitokat ne mérgezzétek vádaskodással, hibáztatással, s ne versengjetek abban, kinek rosszabb.

Ha mindannyian szeretetünkkel, fényünkkel összefogva tudatunkat, rezgésszintünket emeljük, jobbá válnak körülöttünk a dolgok.

Ezért ha találkozol velem, ne csodálkozz, ha nem akarom majd meghallgatni kesergésedet.

Ilyenkor ezt szoktam mondani:

Megismertem figyelmem és gondolataim hatalmát, és ha arról hallak beszélni, amiről tudom, hogy nem akarod, akkor azt kell mondanom, hogy el kell mennem, mert nem kívánok közreműködni téves teremtésedben. (Esther és Jerry Hicks: A bőség törvénye)

Erkölcs

„Noha az erkölcs gyakorlása számos különféle módon valósul meg, az alapja mindegyiknek a tíz bűn elhagyása. A tízből három fizikai, négy verbális, a maradék három pedig szellemi akció" - írja Tenzin Gyatso, a XIV Dalai Láma, tibeti buddhizmusról szóló könyvében. A FIZIKAIAK A KÖVETKEZŐK:
1.   Valamely lény életének elvétele; kezdve egy rovar megölésétől egy ember meggyilkolásáig.
2.   Lopás: elvenni valaki tulajdonát az ő hozzájárulása nélkül - a dolog értéke közömbös, és az is mindegy, hogy az akciót magunk hajtjuk végre, vagy mással csináltatjuk.
3. Házasságtörés.
A NÉGY VERBÁLIS BŰN:
4.   Hazugság: becsapni másokat szóban vagy gesztusokkal.
5.   Viszály keltés: megbontani mások egyetértését, vagy fokozni a köztük amúgy is meglévő ellentéteket.
6. Durvaság: mások megsértése.
7. Esztelenség: badarságokat beszélni alantas szán
dékok által motiváltan, vagy más okokból.
A HÁROM SZELLEMI BŰN:
8.   Bírvágy: azt gondolni, hogy „bárcsak az enyém volna ez...", olyasvalamire vágyni, ami a másé.
9.   Ártó szándék: azt akarni, hogy másvalakinek baja essék, akár nagy, akár kicsi.
10. Helytelen szemlélet: valami létező dolgot, mint pél
dául az újjászületés, az okság elve vagy a Három Drágaság,
nemlétezőnek tekinteni.
Ennek a tíz bűnnek az ellentéte a tíz erény; azokat követni annyi, mint gyakorolni az etikát. (Tenzin Gyatso, a XIV Dalai Láma: Tibeti buddhizmus, 1998)

Célok

Vannak dolgok, amiket nagyon-nagyon-nagyon szeretnék. Teszek is értük. Jönnek is felém a lehetőségek. Kell még némi önbizalom és hit. Azt hiszem ezt a kettőt kell erősítenem.

Köszönöm a megerősítéseket, amiket folyamatosan kapok. Erre nagyon nagy szükségem van. Sokszor érzem úgy, igen, ez az út, érzem magamban a Forrást, tudom, hogy mit kell tennem. Vannak olyan alkalmak, amikor ürességet érzek. Ez azonban nem amolyan negatív üresség. Próbálom keresni a szavakat, amivel kifejezzem az érzést. Mintha szándékosan ürülne ki az elmém, hogy tisztábban lássak. De ezzel az állapottal még most nem tudok mit kezdeni. Tanulnom kell. De tudom, hogy ez is egy lehetőség, csak tudnom kell használni.

Mindig csak elindulni nehéz, de ha már lendületben vagyunk, nem állíthat meg semmi.

A legcsodálatosabb az egészben, hogy áll mellettem egy ember, akire mindig számíthatok. Teljes odaadással, szeretettel, tisztelettel viseltetik irántam. Ezért nagy hálás vagyok neki.

Facebook

Nem igazán vagyok híve a közösségi portáloknak. Elveszi az emberektől az időt, már akik nem jól használják, de ők vessenek magukra. Jómagam igyekszem annyit tölteni rajta, amennyi szükséges a fontos információk megosztásához.

Szerettem volna az előző bejegyzésemet kitenni ide, hogy olvashassátok a Facebook-on is, de a megosztáskor közölte velem a rendszer, hogy valaki durvának vagy sértőnek jelentette az oldalt, ezért nem oszthatok meg róla tartalmat.

Nos, van előttem jónéhány kérdőjel ez ügyben... :-(

Megpróbálom majd holnap is, hátha csak pillanatnyi elmezavar.

Két hét szabi

Az Ünnepek alatt 2 hét szabin voltam. Minden tekintetben sikerült igazán szabadságra mennem. Számítógépet nem igazán használtam, telefont is alig-alig. Átadtam magamat a családnak, sütés-főzésnek, lakás szépítésnek, pihenésnek.

Az a munka, amiből megélek igazán nem hiányzott. Jól éreztem magamat itthon, főleg hogy azokkal lehettem, akiket igazán szeretek. Jó volt semmi mással nem foglalkozni, csak a családról gondoskodni, barátokat fogadni. Persze több időm volt magammal is törődni.

Persze újfent feltettem magamnak a szokásos kérdést, mi is a dolgom? S bár az információ, amit kaptam egyértelmű volt, mégsem sokat foglalkoztam a dologgal. Fontosabb volt most a család.

De amint visszatértem a hétköznapi életbe, és elkezdtem dolgozni, egyből "megtaláltak" azok a dolgok, amik feladatom felé irányítanak.

Kellett a pihenés, fontos volt a kikapcsolódás, a család, a barátok. Jó volt leengedni egy kicsit az év végén.

Most viszont új esztendő elé nézünk, várakozással, már most várva-várt programokkal.

Ne feledd, lehet körülöttünk bármilyen káosz, csak az a valóság számít, amit mi magunk megélünk!

Tehát munkára és teendőkre fel! Jöjj velem, menjünk együtt a cél felé! ;-)

Önkéntes "számüzetés"

2 teljes hét szabadságon voltam tulajdonképpen internet és telefon nélkül. Az első két napban kissé hiányérzetem volt, majdhogynem lelkiismeret furdalásom, hogy nem vagyok "jelen állandóan"... :-)

Aztán gyorsan elmúlt, hisz nincs annál jobb, amikor csak a családoddal tudsz foglalkozni :-)

Igen, nagyon jó volt, de most újra vissza a hétköznapokba.

Üdvözöllek 2012-ben!