Advent

Szeretem a Karácsonyt. Szeretem a karácsonyi előkészületeket. Nálam ez az Advent-tel kezdődik. Nem vagyok ugyan igazi keresztény, a kereszténység több eleme nem felel meg az én világnézetemnek, de szokásai nagyon szépek. Meglátásom szerint Jézus egy nagyon tiszta ember volt, aki hírdette az embereknek a megfelelő életvitelt, szeretetet, jóságot. A Karácsony a kedvencem. Az első adventi gyertya meggyújtásával kezdetét veszi a várakozás, Krisztus születését várja a keresztény ember. Sajnos ezt ma már van aki nem is tudja, csak rohangál megvenni a szeretetet kilószámra, karácsonyi ajándék formájában.

Nos nálunk ez nem így működik. Nem a vásárlás a lényeg.

Ma elkezdődött a Karácsonyhoz kötődő számtalan tevékenységünk egyike. Elsőként elkészítettük az adventi koszorút, ami 4 gyertyája a karácsonyi előtti 4 hetet jelképezi. Soha nem veszem készen. Mindig magunknak gyártjuk. Most a appalink felújításának jegyében fekete-fehér lett a hangsúlyos, kiegészítve néhány leddel. A fotón még nincs meggyújtva a gyertya, ezt majd a meghitt vacsora közben tesszük meg.

A másik nagyon kedves tevékenység a karácsonyi sütemények készítése. Már ilyenkor meg lehet sütni a mézest, ami illatával belengi az egész házat, s idézi a Karácsony hangulatát. Cukrász ugyan nem vagyok, de igyekeztünk Fiammal a lehető legügyesebben elkészíteni a fotón látható szépségeket. Komoly segítségem volt Ő a konyhában. Meggyúrta, kiszaggatta a tésztákat, én pedig csak pakolgattam a sütőbe... Hát ilyen lett! És persze nagyon finom!!! :-D

Ecet

Hát mit mondjak, a hétvége egyik mumusa a takarítás, és azon belül is a fürdőszoba :-D
Hölgy társaim, kérlek támogassatok igenlésetekkel ;-)

Nos a minap egy idősebb hölggyel beszéltem, aki felhívta figyelmemet az ecetre. Régóta mindenféle fertőtlenítővel próbáltam a fürdőszoba minden zegét-zugát takarítani. Erre jött Ő, és javasolta, fogjak egy szivacsot, tegyek rá egyszerű mosogatószert, akár a legolcsóbbat is - zsíroldónak - majd dörgöljem át a kádat, s utána pedig ecettel simítsam át.

Hát mit ne mondjak meglepődtem! Eddig a Flóraszeptet ötnöttem a kádba deciliter számra, hagytam hatni, majd köhögések közepette súroltam vele át, hogy lejöjjön a zsíros szappan a felületről.

Most minden erőlködés nélkül sima mosogatószerrel áttöröltem, majd utána az ecet, és mindenhol fehérség, csillogás!!! Még a perem alatt is ;-)

Tehát kedves Hölgytársaim! Fenébe a drága szerekkel, amik akár 600 fújással is bírnak, és szennyezik a környezetet, jöjjön a természetes ecet, ami környezetkímélő, olcsó, és még a makacs vízkövet is leszedi!!!!!!

Hogy mennyire meg vagyunk vezetve a média által! :-(

Barátok - és akik csak azzá akartak válni

Tinikorúak tették nekem fel a kérdést: Hogyan lehet még az ember 20 év után is szerelmes, és hogyan lehet a bohó fiatal éveket belecsenni a 30-as 40-es ... 80-as évekbe?

Magam is elcsodálkoztam a válaszon, ami spontán jött ki belőlem, és sok mindent megvilágított.

Az első gondolatom az volt, hogy tudjuk, ki az, akit az Isten is nekünk teremtett párnak, a napnál is világosabban látszik. Ezzel az emberrel nem kérdés a szerelem megmaradása akár évtizedek után is. Erről rengeteget tudnék beszélni, de az egy másik téma.

A másik, ami nagyon fontos, hogy azok az igazi Barátok, akik hangulattól, pénzügyi helyzettől függetlenül, bogarainkkal együtt szeretnek minket évtizedek után is. Egészen közel kerültem egy társasághoz évekkel ezelőtt, akik lehetséges igazi barátnak tűntek nekem. Ma már tudom, hogy csak bizonyos dolgokhoz kellettem, de ettől függetlenül a közös tevékenységek, a tudás, amit kaptam tőlük, összeköt. Mégsem igazi barátok, mert nem kellek nekik úgy ahogy vagyok, csak feltételekkel. És érdekből. Persze van mit köszönnöm nekik, amiért szintén hálás is vagyok, de egyben csalódott is.

Ezzel szemben vannak olyanok, akik tinikorom óta ismernek minden hülyeségemmel együtt. Elnézik az összes szélsőséges "marhaságomat", s támaszt nyújtanak olyankor, amikor más nem.

És hogy jön ehhez a fiatalság megartása? Hát nagyon egyszerűen: Ők azok, akikkel vissza tudok emlékezni azokra a dolgokra, amik örömmel töltenek el, s Ők azok, akikkel nap mint nap átélem a teljességet, a boldogságot.

A szerelem ezzel együtt a legfontosabb dolog, ami teljessé teszi az életemet. És hálával tartozom azért, hogy van egy férfi, aki mellett NŐNEK és fontosnak érezhetem magamat!!!

Matematika

Manapság túl sokat kérünk a gyerekektől. Kisfiúnk 6 osztályos gimnáziumba felvételizik. Ezért elég keményen elővettük a matematikát és a magyar nyelvtant - és irodalmat, hogy kellően felkészítsük a megmérettetésre. Nem sokat tanultunk vele eddig, mert jó fejű gyerek, megoldja a felkészülést önállóan is. Legalábbis annyira, hogy az egy 4-5 érdemjegyre elegendő legyen. Gondoltuk, most támogassuk meg egy kicsit plusz gyakorlással. Természetesen a tananyaghoz képest nehezebb feladatokkal, szakköri példákkal dolgozunk. Számomra meglepő, milyen bonyolultnak tűnő feladatok egészen egyszerűen megoldhatóak egy kis logika bevetésével. Elég régen tanultam már matekot ahhoz, hogy ezek rutinszerűen menjenek, hiába a két diploma :-)
Tehát mostanság nemcsak a gyerek agya dolgozik, de a szülőké is frissül. Nem mondom, hogy egyszerűen le lehet ültetni a csemetét a plusz tanulásra, de némi rábeszélésre enged. (Sajnos 1-1 konfliktus is megesik ezért, de muszáj...)
Egyszóval a hétvége felét bizony tanulással töltöttük. Vasárnap este már pizsamásan odajött hozzánk, és megköszönte!!! hogy tanultunk vele, hogy fontosnak tartjuk a felkészítését.
No ez volt, ami kicsit megdöbbentett. Egyben arra is ráébresztett, milyen fontos, hogy tegyünk valamit közösen. Még ha munka is az. Látszik, hogy érzi a dolog súlyát, s jól esik neki az együttlét, még akkor is, ha az nem a legszórakoztatóbb. Magam számára pedig az volt a tanulság - mindamellett, hogy a gyerekkel többet kell foglalkozni - , hogy nem elég kijárni az iskolákat, mert a nem használt tudás bizony elvész. Igen, kimondhatom hogy jól esett a plusz munka még akkor is, ha ezért más dolgokat nem tudtam elvégezni. Még a végén értelmet nyer a közmondás: Jó pap is holtig tanul :-)

Érzéseink

Érzéseink mindent elárulnak. De leginkább azt, hogy vágyainkra, vagy annak hiányára gondolunk. Hiszen ha arra gondolunk, amit el akarunk érni, azt az állapotot éljük meg, amire vágyunk, akkor jó kedvünk van. Gondolatainkban megteremtjük azokat a körülményeket, amik boldoggá tesznek minket. Ezzel pedig vonzzuk magunkhoz azokat a helyzeteket, amik elősegítik vágyaink beteljesülését. Ez természetesen a másik irányba is működik. Ha vágyaink hiányára koncentrálunk, vagyis szomorúak, vagyunk jelenlegi helyzetünk elégedetlenné tesz, akkor a hiányra figyelünk. És aminek figyelmet szentelünk, az megnő. Ezért fontos, hogy érzéseink vágyaink elérésére irányuljanak. Pozitív, teremtő gondolatokkal legyünk vágyaink felé. Legyen az egy autó, felvételi valahova, vacsora barátokkal, szerelem, utazás stb. Irányítsuk gondolatainkat tudatosan vágyaink irányába, s ezzel közelebb kerülünk hozzá :-)

Hála és köszönet!

Régóta próbálkoztam már Gaura Nitai - nak ruhát varrni, eredménytelenül. Sajnos nincs meg hozzá a képességem és türelmem. Persze minden csak akaraterő és türelem kérdése, de ez esetben (is) türelmetlen voltam. És nem bánom. Szakértő kezekben két csodaszép ruha született, amit ezúton is köszönök Erzsikének és munkatársainak. Nem kis odafigyelés, sőt odaadás kell ahhoz, hogy valaki ilyen csodaszépet csináljon. Tulajdonosai örülnek neki, én pedig hálával és csodálattal nézem Őket...

Érintés

Bőrünk külső világunkkal köt össze. Kapcsolódási felületet képvisel mindenhez. Idegenek között a másik bőrének érintése nem kívánatos. Az első alkalom, amikor érinthetünk egy idegent, az a bemutatkozással járó kézfogás. Család, barátok körében pedig az ölelés az, ami melegséggel, szeretettel tölt el bennünket, mikor találkozunk. Minél jobban ismerünk és szeretünk valakit, annál nagyobb felületen szeretnénk hozzásimulni, érintkezni Vele. Bőrünk elárulja szerelmünket, félelmünket, izgalmunkat, riadtságunkat. Kipirul, elsápad, izzad, libabőrös lesz. Nemcsak összeköt a külvilággal, de is véd tőle. Bámulatos, hisz folyamatosan sérüléseket szenved, behegged, megújul. Ilyennek kell lennünk nekünk is! Vegyünk példát bőrünkről. Puha, meleg, lágy, ugyanakkor erős, védelmező.

Gyermekkori emlékek

Utoljára gyermekkoromban voltam Balatonfüreden. Csodálatos város volt már akkor is. Hatalmasat fejlődött. Viszont ősszel még soha nem láttam. Bámulatos a természet sokoldalúsága. A híres Tagora sétány hatalmas fái az ősz minden színében pompáztak. A gyerekként óriásnak látszó fák ma is elkápráztattak. Utoljára szüleimmel jártam itt. Ma már sajnos édesapám nem él. Megrohantak az emlékek...

Nő lévén elég nehezen tájékozódtam. Dolgomat az is megnehezítette, hogy teljesen átépült a belváros. Azért a fő tájékozódási pontok, a szívkórház, a kikötő szerencsére maradtak a helyükön :-)
Most Kedvesemmel ruccantunk le néhány napra. Jókat sétáltunk az őszi tájon, pihentünk, fürödtünk a szálló wellness részlegében.
Kell, hogy az ember feltöltődjön. Szüksége van rá mindenkinek. Az emberek sajnálják rá a pénzt, hiszen mindenki panaszkodik, hogy milyen nehéz világot élünk. Pedig vannak lehetőségek, hogy olcsón tölthessük el néhány napot. Mi ezeket igyekszünk kihasználni. Még akkor is, ha meg kell érte hallgatni egy rövidke előadást ;-)
Egyszóval újult erővel fogtunk munkához. Javaslom mindenkinek!