Az Ünnepek alatt 2 hét szabin voltam. Minden tekintetben sikerült igazán szabadságra mennem. Számítógépet nem igazán használtam, telefont is alig-alig. Átadtam magamat a családnak, sütés-főzésnek, lakás szépítésnek, pihenésnek.
Az a munka, amiből megélek igazán nem hiányzott. Jól éreztem magamat itthon, főleg hogy azokkal lehettem, akiket igazán szeretek. Jó volt semmi mással nem foglalkozni, csak a családról gondoskodni, barátokat fogadni. Persze több időm volt magammal is törődni.
Persze újfent feltettem magamnak a szokásos kérdést, mi is a dolgom? S bár az információ, amit kaptam egyértelmű volt, mégsem sokat foglalkoztam a dologgal. Fontosabb volt most a család.
De amint visszatértem a hétköznapi életbe, és elkezdtem dolgozni, egyből "megtaláltak" azok a dolgok, amik feladatom felé irányítanak.
Kellett a pihenés, fontos volt a kikapcsolódás, a család, a barátok. Jó volt leengedni egy kicsit az év végén.
Most viszont új esztendő elé nézünk, várakozással, már most várva-várt programokkal.
Ne feledd, lehet körülöttünk bármilyen káosz, csak az a valóság számít, amit mi magunk megélünk!
Tehát munkára és teendőkre fel! Jöjj velem, menjünk együtt a cél felé! ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése