A szeretet semmivel össze nem hasonlítható. A szeretet élő, eleven. És senki ne mondja, hogy fáj, mert nem igaz. A szeretet kellemes, jó érzés. Ha fáj, akkor már baj van. Tehát ha valakivel szemben szeretetet érzel, de az fájdalmas, akkor el kell gondolkodni, mi a gond, ami beárnyékolja, fájdalmassá teszi ezt a nagyszerű érzelmet. Ez leginkább a szülő-gyermek kapcsolatnál érződik. A szülő szereti gyermekét, s az viszont. Ez a világ egyik legtisztább érzelme. Ha jól csinálod, érdek nélküli. Ha ebben a szeretetben valami fáj, akkor valahol hibázik a rendszer. Valamit meg kell oldani benne.
Szeretnék tökéletes szülő lenni, törekszem is rá. Hogy mikor leszek az, vagy az vagyok-e, azt csak a Jó Isten tudja. Egy a lényeg. Szeretni. A Gyermekedet.
A szerelem ugyan ez, csak pepitában. Ott is az a lényeg, hogy a szerelem, mint érzés, mennyire kellemes. Hisz gondoljunk csak bele, a szerelem, ha nem viszonozzák nem is olyan kellemes érzés. Ha viszont a szerelem viszonzásra talál, tiszta és önzetlen. Bár itt megjegyzem, hogy a szerelem az egyik legegoistább érzés a világon, hiszen azt akarjuk, hogy nekünk jó legyen, de ha tiszta, akkor valójában önzetlen, hiszen az igazi szerelmes a másiknak akar jót, sőt még jobbat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése