2009. október 14., szerda

Az igazi boldogság

Az igazi boldogság az, amikor annak ellenére, hogy esik az eső, annak ellenére, hogy fúj a szél, annak ellenére, hogy hideg van, annak ellenére, hogy mindenki panaszkodik, jól érzem magam.

Jó hazajönni, jó beszélgetni a családdal, barátokkal. Jó együtt elfogyasztani a vacsorát, meg tudjuk egymást nevettetni. Sokszor jut eszembe Zelk Zoltán Este jó, este jó című verse. Sokat énekeltem annak idején kisfiamnak. De még ma is dúdolgatom.



ZELK ZOLTÁN (1906-1981)
Este jó, este jó


Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet....

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése