Húsvét - másként

Magam részéről, leszedném az ünnepről a sallangokat. A rengeteg italt, annak a késztetését, hogy mindenkit itatni kell. A pénzt, hiszen a mai gyerekek már azért locsolnak.... sajnos többek között az enyém is örömmel nyitja ki a tarisznyáját, de természetesen örül a csokinak és a tojásnak is.

Ha már adtak az embereknek egy olyan ünnepet, ahol együtt lehetnek szeretteikkel, töltsék hát együtt, szeretetben. Keresztényeknek nagy ünnepe ez, én csak a köré épült "iparágat" nem szeretem. Azt, hogy Húsvét kapcsán megint mindent el akarnak adni. És persze sok szemetet is, lásd rögtön a sonkákat, amik 600-8.000,- Ft/kg áron vannak :-( Atya Úr Isten, hogy mit esznek meg az emberek! Lökdősődnek a boltokban, szídják egymást, türelmetlenkednek, azt hiszik, a 2 napos ünnep alatt, ha zárva vannak a boltok, éhen fognak hallni :-(

Hát nekem ez a húsvét nem kell.

Én is kihasználom, pihenésre, együttlétre, kiülök a kertbe, meditálok kicsit a tavaszi napsütésben. Hozzám senki ne jöjjön locsolni, mert én nem szeretem. Viszont van időm olvasni, többet foglalkozni magammal. Szokás szerint gyújtok majd gyertyákat, ajánlok füstölőt, teszem a dolgom, ahogy szoktam. Kérem a pozitív energiákat, az áldást és a védelmet mindenkire és mindenre. Nálam nemcsak 2 ilyen ünnepnap van, nálam minden nap ilyen.

Szép Napot, Univerzum!

Kettő van! ;-)

Ha az embernek két blogja van, az olyan, mintha két pénztárcája lenne. Néha összekeveri őket. Hát velem is ez történt. "Véletlenül" a másik blogomra tettem fel az ide szánt bejegyzést, de ha már ott van, hát nem szedem le, biztosan megvan az oka, hogy miért került oda. Így csak bemásolom ide is.

Hála Levendulalánynak

Drága Levendulalány!

Nem véletlenül találtam rá a blogodra. Mivel én nem vagyok freeblog felhasználó, ezért úgy tűnik nem tudok Neked kommentet írni. E-mail címed nem nyilvános, ezért csak így próbálok üzenni Neked.

Magam is zsíros hajjal küzdök, s épp erre kerestem a megoldást, amikor rátaláltam blogodra.  Egyetértek Veled a kozmatikai szerek gyártók és forgalmazók tekintetében, testünknek egészségtelen termékekkel árasztják el a piacot, s a buta ember még sokat is kifizet érte, ha megfelelő a márkanév mögötti marketing.

Ezt inkább nem is részletezem... :-(

Háztartásunkban igyekszünk környezetbarát módon élni, 6 kukánk is van ;-)

Kisfiunk 3 éves volt, amikor egyik barátunknál megkérdezte: Hol van itt a papiros kuka? Csodálkozott, hogy minden szemét egy edénybe kerül.

Jó ideje mosódióval mosok, ecettel takarítom a fürdőszobát. Teljes hatékonysággal.

Visszatérve Levendulalányra, miután rátaláltam blogjára, magam is elkezdtem a sampon nélküli hajmosást.

Már 8. hete nem használok sampont. Helyette mosódiót főzök, s annak a levét öntöm a hajamra. Nagyon szeretem az aloe verát, sok jó tulajdonsága van. Limonádéba is teszem. Fogok tehát egy aloe levelet, beleteszem a mosódió főzetbe, majd kézi mixerrel összeforgatom. Ennek eredményeképpen a mosódió leve habossá válik. Ezzel mosok hajat. A végén pedig ecetes vízzel leöntöm.

8 hét után elmondhatom a következőket:

Senki ne várja, hogy rögtön az első mosás után eltűnik a zsír. Az én hajam fogása kissé viaszos hatású - de nem zsíros - mosás után. 1 héten 2x futok, amikor a fejbőröm is nagyon megizzad. Ezért futás után mindig megmosom. Ez tehát heti 2 hajmosást jelent. Azzal szemben, hogy a végén már naponta meg kellett mossam a hajamat, mert ha reggel megmostam, estére szó szerint cseppekben állt a zsír a fejemen :-(

Ezzel a módszerrel a fejbőröm nem lesz egyik napról a másikra zsíros. Nem mondom, hogy a hajam csodálatosan száll, fényes, de a fejbőröm rendben van. Várom, amit Levendulalány is emleget, hogy a haj öntisztulási folyamata beindul. Komfortérzetem mindenesetre sokkal jobb. Tudom, hogy nem kenek mindenféle káros anyagot a fejemre, a zsíros hatás elmúlt, heti 2 hajmosás pedig nekem maga a kánaán a heti 7-tel szemben!

Ezen felbuzdúlva arcomat se mosom szappannal, hanem ugyanazzal a főzettel, amivel a hajamat. Hogy ne pazaroljam, kicsi szivacsra öntve dörzsölöm vele át a bőrömet. Arcom is nagyon zsíros volt, ez is sokkal alábbhagyott. (Természetesen itt az ecetes öblítés elmarad.) Többen megjegyezték, milyen szép a  bőröm. (Sajnos nem vagyok az a tipikus bababőrű)

Egy biztos. Soha többet nem veszek ilyen-olyan drága, reklámozott sampont, ami tele van mindenféle kétes anyaggal.

Levendulalány már fél éve nem használ sampont. Én ugyan még csak a 8. héten tartok, de az eredmény annyira kellemes, hogy biztosan fogom magam tartani az eddigiekhez. Egyszer csak a sejmes haj is megjelenik ;-) Majd beszámolok még róla.

Konfirmáció

Amikor egy fiatal hónapokig készül valamire, amit önmagától vállalt, azt jó nézni. Néha ugyan elkel a biztatás, de látszik rajta a bizonyítani akarás.
Talán életében először láttam a fiúnkat ennyire elszántnak. "Meg akarom csinálni". Ez volt a hozzáállása. És természetesen sikerült ;-)

Kívánom neki, hogy az életében mindent ilyen sikeresen, eredményesen tegyen.
Érdeklődve fürkészem, mi a következő célja :-)

Gratulálok!

Szeretet

Amikor annyi szeretetet kapsz, hogy majd túlcsordul rajtad, akkor muszáj továbbadni. Nem lehetünk olyan önzők, hogy megtartjuk magunknak. Én annyi szeretetet kaptam az elmúlt napokban, hogy szó szerint túlpörget. Meglepő módon olyan emberek "jelentkeznek" érte, akikre nem is gondoltam. Rengeteg ember van, akinek szüksége van a Tudásra, de sajnos nem is tudja, hol kell keresse. Sokszor azt sem tudják, hogy szükségük van rá. Aztán ha szóba kerül, röpködnek a kérdések, kerekednek a szemek.

Gondoltál már arra, hogy bizonyos dolgok az életben mindig megjelennek körülötted? Legyen az egy ember egy érzelem, egy gondolat, vagy akár egy esemény. Nekem sokszor van ilyen. Vissza-visszatérnek dolgok, én pedig keresem, hogy miért...?

100-szoros nap

Igen, ma is 100-szoros nap van. Már tegnap este felkészültem rá, rendezgettem gondolataimat, érzéseimet.

Reggel aztán felkeltem, még csak 10 perce szorgoskodtam, amikor hirtelen elment az áram. Persze nem estem kétségbe, hiszen csak annyi történt, hogy kisfiamnak nem melegszendvicset, hanem hideget készítettem, hajmosás után pedig csak törölközővel szárítottam meg a hajamat. Mindenesetre végigfutott a fejemben néhány gondolat, milyen sok mindent könnyít meg számunkra a mindennapokban az áram. Milyen természetesnek vesszük, hogy felkapcsolunk egy műanyag kapcsolót és világos lesz. Napokig tárolhatod a tejet, vajat a hűtőben, nem romlik meg. Bekapcsolod a számítógépedet, és blogolhatsz ;-).

Erre a 100-szoros napra az ELFOGADÁS-t céloztam meg, mint érzelmet, de mindjárt, így kora reggel kiegészült a HÁLA-val, ami minden nap alapérzelme kell hogy legyen.

A sokszor magától értetődő dolgokat csak használjuk, s nem gondolunk bele, mi volna nélkülük. Persze, hogy nem állna meg az élet, persze, hogy mindent meg tudnánk oldani nélkülük is, de velük azért könnyebb dolgunk van.

Ezért hát elfogadok mindenkit olyannak amilyen, és hálás vagyok azokért a dolgokért, amik körülvesznek és megkönnyítik a mindennapjaimat.

Ember és számítógép

Szakmai ártalom, hogy néha összehasonlítom a számítógépet és az embert. Sokszor találok hasonlóságot, dehát miért is ne találnék, mikor a számítógépet is emberi elme készítette.

A minap a következő megfelelést találtam (elnézést, ha nem mindenki érti, kell hozzá némi informatikai ismeret is, de nem túl sok).

Vannak emberek, akik 100 százalékon pörögnek. Minden energiájukat felhasználva dolgoznak bizonyos ügyeken, kisebb-nagyobb hatékonysággal. Mi látszik kívülről? Kattognak az agykerekek, s az a tennivaló, amivel mi fordulunk felé, már nem fér bele, vagy ha "elvállalja", nem jut rá "rendszeridő". Ilyenkor ha a számítógépen kérünk egy feladatkezelőt, látjuk, hogy 100 %-os a CPU kihasználtság, rengeteg program fut, ezeknek pedig 1 része nem is válaszol. A szakemberek ilyenkor megnézik, mi az a program, ami a legtöbbet használ a processzorból, s megnézik, hogy ez hasznos program-e. Ha nem, kitörlik, leállítják, vagy ha az egy nem kívánatos program, pl. vírus, akkor kiírtják. Frissítéseket futtatnak, vagy ha kell, legrosszabb esetben újratelepítik az egész rendszerprogramot.

Hogy van ez nálunk, embereknél? Van, hogy egy rakás olyan dolgot végeznek az emberek, aminek semmi haszna, de a "rendszert" leterheli, belassítja. Van egy fő funkció, ami felette áll minden más tevékenységnek, s ez befolyásolja a többi épp érkező feladat halogatását, tologatását.

Most tehát arra kérlek, nézz bele az éppen "futó folyamataidba", mi az, ami a Te processzorodat a maximumra hajtja. Ha az egy nemkívánatos dolog, dobd a fenébe! Ha megoldandó, de nem élvez prioritást a többihez képest, sorold hátrébb!

Ne feledd, még a pihenő időben, alvás közben is azon dolgozik az agy, amit napközben nagyobb kapacitással próbál megoldani.

Nagyon fontos hát, hogy a megfelelő "programnak" a megfelelő helyet és időt megtaláljuk, s ne haszontalan dolgokkal terheljük le elménket. Ha pedig "elavult a programunk", vegyük észre, hogy fejlődni kell, s frissítsük elménket! Keressük utunkat, s válasszuk azt, ami számunkra a legjobb, ahol a legjobban ki tudjuk használni rendelkezésre álló kapacitásainkat.