Az a furcsa manapság, hogy az emberek azon csodálkoznak, ha valakinek valami sikerül, ráadásul egy olyan dolog, ami az ember sajátja, és természeténél fogva természetes lenne. Én most konkrétan a párkapcsolatra gondolok. Kedvesemmel tini korunk óta vagyunk együtt. Középiskola első osztályába jártam, amikor találkoztunk, s a szerelem azóta is tart. Nem, nem vált szeretetté, szerelem maradt. Erősen támogatja még kapcsolatunkat a tisztelet és a bizalom.
A minap egy mesteremberrel munkával való beszélgetés alkalmával jött elő a dolog, és elmondta, mennyire csodálkozik, hogy 24 év után is ilyen jól megvagyunk egymással.
Úgy érzem, ez nem kivételes dolog. A mai világ sajátossága az, hogy a nagy rohanásban és a média hatására az emberek nem találják meg igazi társukat, akikkel meg tudnak öregedni. Természetesen régen is voltak olyanok, akik nem találták meg életük igazi párját, de manapság sajnos divat "szinglinek lenni'.
Mi a titok? Jó kérdés. Tisztelet, alkalmazkodás, alázat. Ezek nélkül nem lehet. Közös célok. Kapaszkodónak lenni a másik segítségére. Nehéz most a gondolatokat megtalálni. Majd töprengek még rajta és kiegészítem. Érzelmek kavarognak bennem, de szavakkal nehezen írható le. A következő érzelmek tolulnak fel bennem:
Szerelem
Érzékiség
Szeretet
Tisztelet
Bizalom
Hála
Alázat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése