Történt már Veled olyan, hogy valaki segítséget kért Tőled, majd gőgből, egóból tréfásan elutasítottad?
Hát velem ez történt most. Néhány perccel később aztán kiderült, nekem is szükségem van annak az embernek a segítségére, és pont jól is jön, hogy szívességre kért.
Első felindulásból mint már említettem viccesen elutasítottam, de rögtön ott motoszkált a fejemben a gondolat, biztosan a magam számára is fontos, hogy segítsek rajta. Aztán gyorsan be is igazolódott, ezért hálásan gyorsan igent mondtam kérésére.
Milyen furcsa is a Világ. Mész az utadon, célodnak megfelelően, és úgy néz ki, valami közbejön, mellékvágányra térít. Kissé csalódottá válsz, mert nem kényelmes Neked ez a dolog. Aztán kiderül, hogy az utadba állt nehézség tulajdonképpen isteni segítség!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése