Hát, hol is kezdjem???
Erről vagy csak 1 szóban lehet nyilatkozni, vagy teljes könyvet lehet róla írni.
Az egyetlen szó: Csodálatos
A könyvíráson majd elgondolkodom :-)
Azért néhány gondolatot mégis leírok, ami most a leginkább érzésként bennem van.
Van egy csodálatos ember, aki olyan szeretettel végzi munkáját, hogy azt kifejezni nem lehet. Ez nem is munka neki. Mégis emberek szabadulnak fel hiedelmeik, félelmeik alól, s ezzel további életük teljesen megváltozik. Bizonyos szempontból szabaddá válnak. Megszabadulnak azoktól a korlátoktól, amik nem engedték előrébb jutni őket az életben.
Aztán van egy csapat ember, akik ugyan egymást nem ismerik, mégis három nap alatt olyan szinten fedezik fel egymás belső szépségét, amihez sokszor még 20 év barátság, párkapcsolat is kevés. Kezdeti félénkségük kíváncsisággal keveredve átalakul, megnyílnak, s befogadóvá is válnak egyszerre. Levetik érzelmi láncaikat, s megkönnyebbülve folytathatják mindennapjaikat. A tudás, amit kaptak, elkíséri őket egész életükön át. Majd ők maguk is támogatókká válnak.
Végül, de nem utolsósorban van egy kis asszisztensi csapat, akik örömmel adják szeretetüket és támogatásukat a három nap alatt, s ők is viszont kapnak mindent.
Mindig is mondtam, ezt elmesélni nem lehet. Ott kell lenni, érezni a rezgéseket, az energiákat, és azt a szeretetet, ami körülveszi a résztvevőket.
Hálásan köszönöm Mindenkinek, aki ott volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése