2009. november 16., hétfő

Érzéseink


Érzéseink mindent elárulnak. De leginkább azt, hogy vágyainkra, vagy annak hiányára gondolunk. Hiszen ha arra gondolunk, amit el akarunk érni, azt az állapotot éljük meg, amire vágyunk, akkor jó kedvünk van. Gondolatainkban megteremtjük azokat a körülményeket, amik boldoggá tesznek minket. Ezzel pedig vonzzuk magunkhoz azokat a helyzeteket, amik elősegítik vágyaink beteljesülését. Ez természetesen a másik irányba is működik. Ha vágyaink hiányára koncentrálunk, vagyis szomorúak, vagyunk jelenlegi helyzetünk elégedetlenné tesz, akkor a hiányra figyelünk. És aminek figyelmet szentelünk, az megnő. Ezért fontos, hogy érzéseink vágyaink elérésére irányuljanak. Pozitív, teremtő gondolatokkal legyünk vágyaink felé. Legyen az egy autó, felvételi valahova, vacsora barátokkal, szerelem, utazás stb. Irányítsuk gondolatainkat tudatosan vágyaink irányába, s ezzel közelebb kerülünk hozzá :-)


2009. november 13., péntek

Hála és köszönet!


Régóta próbálkoztam már Gaura Nitai - nak ruhát varrni, eredménytelenül. Sajnos nincs meg hozzá a képességem és türelmem. Persze minden csak akaraterő és türelem kérdése, de ez esetben (is) türelmetlen voltam. És nem bánom. Szakértő kezekben két csodaszép ruha született, amit ezúton is köszönök Erzsikének és munkatársainak. Nem kis odafigyelés, sőt odaadás kell ahhoz, hogy valaki ilyen csodaszépet csináljon. Tulajdonosai örülnek neki, én pedig hálával és csodálattal nézem Őket...

2009. november 6., péntek

Érintés


Bőrünk külső világunkkal köt össze. Kapcsolódási felületet képvisel mindenhez. Idegenek között a másik bőrének érintése nem kívánatos. Az első alkalom, amikor érinthetünk egy idegent, az a bemutatkozással járó kézfogás. Család, barátok körében pedig az ölelés az, ami melegséggel, szeretettel tölt el bennünket, mikor találkozunk. Minél jobban ismerünk és szeretünk valakit, annál nagyobb felületen szeretnénk hozzásimulni, érintkezni Vele. Bőrünk elárulja szerelmünket, félelmünket, izgalmunkat, riadtságunkat. Kipirul, elsápad, izzad, libabőrös lesz. Nemcsak összeköt a külvilággal, de is véd tőle. Bámulatos, hisz folyamatosan sérüléseket szenved, behegged, megújul. Ilyennek kell lennünk nekünk is! Vegyünk példát bőrünkről. Puha, meleg, lágy, ugyanakkor erős, védelmező.

2009. november 2., hétfő

Gyermekkori emlékek



Utoljára gyermekkoromban voltam Balatonfüreden. Csodálatos város volt már akkor is. Hatalmasat fejlődött. Viszont ősszel még soha nem láttam. Bámulatos a természet sokoldalúsága. A híres Tagora sétány hatalmas fái az ősz minden színében pompáztak. A gyerekként óriásnak látszó fák ma is elkápráztattak. Utoljára szüleimmel jártam itt. Ma már sajnos édesapám nem él. Megrohantak az emlékek...


Nő lévén elég nehezen tájékozódtam. Dolgomat az is megnehezítette, hogy teljesen átépült a belváros. Azért a fő tájékozódási pontok, a szívkórház, a kikötő szerencsére maradtak a helyükön :-)
Most Kedvesemmel ruccantunk le néhány napra. Jókat sétáltunk az őszi tájon, pihentünk, fürödtünk a szálló wellness részlegében.
Kell, hogy az ember feltöltődjön. Szüksége van rá mindenkinek. Az emberek sajnálják rá a pénzt, hiszen mindenki panaszkodik, hogy milyen nehéz világot élünk. Pedig vannak lehetőségek, hogy olcsón tölthessük el néhány napot. Mi ezeket igyekszünk kihasználni. Még akkor is, ha meg kell érte hallgatni egy rövidke előadást ;-)
Egyszóval újult erővel fogtunk munkához. Javaslom mindenkinek!

2009. október 27., kedd

Önmagunk szeretete


Bármilyen furcsán is hangzik, legfontosabb alaptétel, hogy szeressük magunkat! Önmagunk szeretete és elfogadása nélkül nem tudunk előre lépni. Sokaknak nagy erőpróba odaállni a tükör elé, és hangosan azt mondani: Szeretem magam! Kezdj hát ezzel! Állj a tükör elé, és mond ki hangosan. Először furcsán hangzik majd, de később természetessé válik. Ha nem tudjuk önmagunkat elfogadni és szeretni, nem küzdünk majd eléggé semmiért, hiszen ezzel a testtel kell azt végezni, s ha az "eszközt" nem szeretjük, amivel a tetteket végrehajtjuk, nem használjuk majd szívesen. Használjuk tehát szeretettel testünket a céljaink elérése érdekében. Adjuk meg neki, ami jár, ha szükséges kényeztessük, mert megérdemeljük. Ha megbékéltünk a legkézenfekvőbb dologgal az életben, amivel szembesülnünk kell, minden könnyebben megy majd.

2009. október 23., péntek

Fények


Van abban valami, hogy több vallás fordul a Nap, a fény, a tűz felé, amiket Istenként tisztelnek. Magam is olyan vagyok, ha fény van, a kedvem is jobb. Szeretem magamat fénnyel körülvenni. Valahogy megnyugtat, kiutat mutat, felderít. Arról nem is beszélve, hogy mit jelent maga a tűz. A tűz nemcsak a testet melegíti, a lelket is. Tanácsos a lakás több pontján rejtett világítást készíteni. Gyertyát, mécsest gyújtani.
Gondoljunk csak bele az áldozatokba. Ott is a tűz a közvetítő elem, amivel az áldozat tárgyát Istennek ajánlják. Minden kulturának része a tűz. Modern világunkban pedig rengeteg lehetőség van arra, hogy a tűz melege és fénye beköltözzön otthonunkba. Az ősz és a tél pedig különösen alkalmas arra, hogy éljünk a lehetőségekkel. Felmelegít, jókedvre derít ha ülsz a kandallónál, vagy egy gyertya mellett vacsorázol a Családdal, Barátokkal. Lépjünk hát, és vegyük magunkat körbe fénnyel, tűzzel, amikor csak lehet.