Egy összejövetel emlékére

Furcsa az élet.

Szoktuk mondani, kicsi ez a város. Folyton ismerősökbe bukkanunk mindenhol.

Igen, pont azért, mert dolgunk van egymással. Az izgalmas csak az, ha ez a találkozás 20-25 év elteltével történik. Egészen más életkorban, társadalmi pozícióban, gondolkodásmóddal hoz össze a sors újra.

Persze, nem kell mindig mindennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani, ezért én is csak hagytam, hogy spontán történjenek a dolgok. Pusztán jól esett látni, mit hoz ki a sors az újratalálkozásból.

S lám-lám, még kaptam is valamit, amit most meg is osztok Veletek :-)
A hanganyagot kaptam, a képanyag egyik mandalámból készült.

Köszönöm az estét!